Hogyan kezdtél el sportolni?
Egészen kicsi koromban kezdtem el sportolni. Bár eleinte nem a triatlon volt az, ami magával ragadott, de imádtam kipróbálni és elmélyülni minden olyan mozgásformában, amit kicsi koromban megismerhettem. Az úszás volt az első, amit megtanultam, azonban csupán azért, hogy a vízben való túléléshez szükséges készségeket megszerezzem és a nyaralások alkalmával biztonságban érezhessem magam a medencék és tengerek vizében.
Ahogy növekedtem, elkezdtem részt venni kisebb versenyeken, mint például a Mikulás Kupákon. A versenyzés és az edzések iránti vonzalmam folyamatosan erősödött, ami arra sarkalt, hogy csatlakozzam egy profi versenyúszó csapathoz. Eközben nem feledkeztem meg más szenvedélyemről sem, a néptáncról, amit 9 évig szenvedéllyel űztem. Számos fellépésem volt, köztük olyan kiemelkedő helyszíneken, mint a MÜPA.
Szüleim észrevették, hogy szeretek mozogni és kihívások elé állítani magam, így elvittek egy aquathlon versenyre. Ez a tapasztalat egyszerűen lenyűgözött, és hamar rájöttem, hogy a triatlon világa az, amire vágytam. Innentől kezdve ez lett az egyetlen és igazi szenvedélyem, ahol mindhárom sportág – az úszás, a kerékpározás és a futás – egyszerre találkozik.
Van sportolói példaképed, és ha igen, miért pont ő?
Giannis Antetokounmpo, nemcsak a kiemelkedő sportteljesítménye miatt, hanem (igazából legfőképpen) a szerénysége, alázatossága és őszintesége miatt.
Nicola Spirig, a tiratlon egyik legeredményesebb versenyzője egy olimpiai arany és ezüst után. Mindezt úgy érte el, hogy közben 3 gyermek édesanyja. Mindemellett egy nagyon szerény, közvetlen ember.
Legkedvesebb versenyed?
Karlovy Vary Világkupa. A verseny eleve egy varázslatos helyyen volt megrendezve, de számomra nem csak ez ami ezt a versenyt emlékezetessé tette. Életem legjobb világkupa eredményét sikerült elérnem a világkupasorozat egyértelműen legnehezebb pályán (mind technikailag, mind szintet tekintve). Emellett nagyon nagy nevek sorakoztak fel a rajtvonalon, amiből álmomban sem gondoltam, hogy akár egy előtt is végezni tudnék. Azonban a sors úgy adta, hogy aznap sok minden összejött és már úszáson elszakadtunk a mezőnytől. Ezek után bringán talán életem legmerészebb kerékpározását mutattam be és ketten megszöktünk mindenki mástól. Ez számomra olyan emlékezetes marad, hiszen ez nagyon ritkán tud csak megtörténni, hogy ketten ellépnek mindenkitől. Emellett óriási megtiszteltetés volt, hogy a triathlon világ egyik legnagyobb nevével szöktünk együtt. Ott verseny közben csak egyet mondogattam magamnak: ,,Élvezd Márti!” . Annak ellenére, hogy 2 óra fájdalom volt a verseny imádtam minden egyes pillanatát és örök emlékként él bennem.
Kedvenc mottód/idézeted?
In somnia veritas - az álmokban van igazság