Ötpárti parlamenti meghallgatáson tartott beszámolót a BOM
Bánki Erik, az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága elnökének a meghívására április 3-án a BOM képviselői több mint kétórás ötpárti bizottsági meghallgatáson vettek részt. mint előterjesztők és előadók a Budapesti Olimpia napirendi pontjának megtárgyalásakor. A meghallgatást megelőző két hónapban a BOM vezetői egyeztetést folytattak a megvalósíthatósági tanulmány eredményeiről, az Olimpia Törvény koncepciójáról és a további teendőkről Lendvai Ildikóval, az MSZP és Navracsics Tiborral, a Fidesz frakcióvezetőjével, Dávid Ibolyával, az MDF, Semjén Zsolt a KDNP és Kóka János, az SZDSZ elnökével, Gál J. Zoltánnal a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárával, Bajnai Gordon kormánybiztossal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjével és Demszky Gáborral, Budapest Főpolgármesterével.
A bizottsági ülésen megjelenő BOM vezetők, Szalay-Berzeviczy Attila, Dr. Bienerth Gusztáv, Dr. Baranyai Ákos és Dr. Kulcsár Krisztián, előadásukban hangsúlyozták, hogy a múlt és a hagyományok köteleznek, hogy Magyarország komolyan foglalkozzon a Budapesti Olimpia ügyével. Érvelésükben felhívták a 18 fős bizottság figyelmét két érdekes tényadatra, miszerint az elmúlt 17 évben az európai kontinens összes városa közül Budapesten rendezték meg a legtöbb világ- és Európa-bajnokságot olimpiai sportágakban, miközben a magyar sportolók által nyert eddigi 157 olimpiai aranyéremmel szemben a térség többi vezető országának, Ausztria, Lengyelország, Csehország és Szlovákia olimpikonjai összesen mindössze 137 ötkarikás elsőséget tudhatnak a magukénak.
A BOM vezetői rámutattak arra, hogy miért pont most időszerű a Budapesti Olimpiával foglalkozni:
1) Az Európai Unió 2007-2013-as költségvetéséből mintegy 8000 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre Magyarország fejlesztésére, mely összeg lehetővé tenné, hogy egy 2020-as Budapesti Olimpia koncepciója be legyen építve az elkövetkezendő évek országos infrastruktúra fejlesztési terveibe.
2) Az Európai Unió 2013-2019-es költségvetésével kapcsolatban a 3. Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai tervezését a következő években kell elkezdeni, melyben már elkerülhetetlen, hogy a Budapesti Olimpiához szorosan fűződő fejlesztések kiemelten megjelenjenek, ha Magyarország komolyan szeretne házigazdája lenni a 2020-as nyári olimpiai és paralimpiai játékoknak.
3) A 2012-es Labdarúgó Eb elnyerése esetén infrastruktúra- és turizmusfejlesztés, valamint stadionépítés és létesítmény utóhasznosítás szempontjából szükséges lenne az olimpiában való gondolkodás, hiszen a 2020-as játékok megrendezésére 2011-ben kell jelentkezni, amivel kapcsolatban a NOB a döntését 2013-ban hozza meg.
4) A napokban Prága bejelentette indulását a 2016-os játékok megrendezéséért, lépéskényszerbe hozva ezzel Közép-Kelet Európa többi meghatározó városát is ebben a kérdésben.
5) Magyarország gazdasági, infrastrukturális, népegészségügyi és versenyzői utánpótlás nevelési helyzetét valamint Budapest tömegközlekedési problémáit figyelembe véve szükség van legalább 13 évre, hogy az ország felkészüljön az olimpia házigazdájának szerepére.
A BOM vezetői vázolták, hogy mik a súlyponti feltételei egy 2020-as Budapesti Olimpiának:
1) Az államháztartási egyensúly helyreállítása a stabilizációs program sikeres végrehajtásával.
2) A konvergencia program megvalósulása, hogy 2013-ra Magyarország hivatalos fizetőeszköze az euró legyen.
3) 3-4%-os stabil gazdasági növekedés a következő 13 évben.
4) A 2007-2013-as EU források sikeres lehívása.
5) 2013 után hasonló mértékű EU források rendelkezésre állása.
6) Politikai egyetértés és konszenzus az olimpia ügyében
„A közelmúltban elkészült megvalósíthatósági tanulmány szerint a 2020-as olimpia megrendezésének költsége 518 milliárd forint lenne, míg a hozzá szükséges országos infrastruktúra fejlesztés költsége 4646 milliárd forintból jönne ki. Ebből 2868 milliárd forint finanszírozódna a következő 13 évben a központi költségvetésből, ami Magyarország GDP-jének kevesebb mint 1 százaléka. A fennmaradó részt az EU forrásai és a magántőke bevonása fedezné.” – mondta Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM és egyben a Budapesti Értéktőzsde elnöke.
Dr. Bienerth Gusztáv, a BOM egyik alapítója, valamint az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke hozzátette: ”Egy hazai rendezésű 2020-as olimpia 2016 és 2020 közötti időszakban összesen 1500 milliárd forinttal növelné az ország GDP-jét, évente pedig 35 milliárd forinttal növelné a központi költségvetés bevételeit, valamint 43 ezer új munkahelyet teremtene. Ráadásul 15 millió fővel növelné a hazánkba látogató külföldi turisták számát ebben az időszakban, ami közel 2000 milliárd forintnyi többletköltekezést jelentene a részükről. Az olimpia egyszerre lehetőség és kényszer. Lehetőség, mert olyam gazdasági és versenyelőnyt hozhat, amely a magyar gazdaság sikeres és hosszú távú jövőjét meghatározza, miközben kényszer is, mert a régióban eddig még olimpia nem volt, de nagyvalószínűséggel lesz, tehát a nyertes város a régió központjává válik.”
A BOM képviselői a bizottsági meghallgatáson bemutatták a Budapesti Olimpiáról szóló törvény tervezetének első részleteit.
Dr. Siegler Konrád, a BOM által az Olimpia Törvény tervezetének elkészítésére felkért Siegler Ügyvédi Iroda (Weil, Gotshal & Manges) vezetője elmondta, hogy a nagy nemzeti vállalkozások politikai támogatásáról és megvalósításáról korábban is már többször törvényben rendelkezett az Országgyűlés (Sugárút építéséről 1870-ben, a millenniumi építkezésekről 1896-ban, majd a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről 2000-ben). Véleménye szerint a különleges szabályozás oka minden esetben az volt, hogy a létező szabályozási környezet nem volt, és ma sem képes hasonló nagy projektek kezelésére és lebonyolítására, ezért az ilyen nagy nemzeti projektek megvalósulása érdekében pozitív diszkriminációt kellett és kell alkalmazni.
A BOM képviselői szerint az Olimpia Törvény elfogadásával létrejönne egy közös állami és fővárosi önkormányzati irányítás alatt álló, nonprofit jogi személy, a Budapest 2020 Pályázati Előkészítő Bizottság (PEB), mely az olimpiai pályázat elkészítéséért, a kandidálásért és a jelentkezés folyamatainak irányításáért lenne felelős 2008 és 2013 között, sikeres pályázat esetén pedig átalakulna szervezőbizottsággá. A PEB lenne a Budapesti Olimpia hivatalos képviselője a 2. és 3. Nemzeti Fejlesztési Tervek, valamint a fővárosi hosszútávú fejlesztési terveinek elkészítésének majd végrehajtásának folyamataiban, illetve az olimpiai színhelyek meghatározása során. A PEB működését az állami források mellett elsősorban üzleti támogatóktól és a lakosságtól (Szja 1%-ának felajánlása útján) kapott források fedeznék. Az Olimpia Törvény egyébként szintén segíteni hivatott majd az olimpiafejlesztésekkel kapcsolatos építési engedélyezési eljárások egyszerűsítését és gyorsítását.
Miért van szükség külön törvényre a Budapesti Olimpiáról?
1) A törvény megfelelő kereteket és struktúrát biztosít az olimpiai pályázatról való döntés meghozatalához és pozitív döntés esetén a jelentkezés és a pályázat előkészítéséhez.
2) A törvény a kormányzati ciklusokon átívelő, 2013-ig tartó pályázati folyamat stabilitást biztosítja az első lépésben.
3) Ötpárti támogatása és parlamenti elfogadása kifejezi a 2020. évi olimpiai játékokra vonatkozó magyar pályázat egységes politikai és társadalmi támogatását, amely alapvető feltétele a NOB számára a győztes város kiválasztásában.
Dr. Kulcsár Krisztián, a BOM igazgatója, valamint kétszeres olimpiai ezüstérmes párbajtőröző szerint a törvényt a Budapesti Olimpiáról már 2007-ben el kéne fogadnia a Parlamentnek, ahhoz, hogy mihamarabb elkezdődhessenek azok az előkészítő munkák, amelyek szükségesek lesznek majd ahhoz, hogy 2011-ben felelős döntést lehessen hozni a kormány és a főváros részéről Budapest 2020-as Nyári Olimpiai és Paralimpiai játékok megrendezésére való jelentkezéséről.