Olimpia: kockázatai vannak, hátránya nincs
Nem tartana népszavazást egy budapesti olimpiáról Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpia Mozgalom alapítója, aki elismeri, Magyarország jelenlegi megítélése nem kedvez egy pályázatnak, és a szervezésben gyenge pont lenne az államigazgatás. Pedig szerinte megérné olimpiát rendezni, mert munkahelyeket teremtene, és még több brüsszeli pénzre lehetne pályázni. Azt mondja, hátránya nem lenne, csak kockázatai. Interjú.
Mennyivel látja optimistábban a budapesti olimpiarendezést az óta, hogy Thomas Bach NOB-elnök bemutatta az olcsóbb és ésszerűbb olimpia koncepcióját?
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság érzékelte, hogy az olimpizmus jövője szempontjából zsákutca az az irány, amit a szocsi és a pekingi olimpiák képviseltek. Ezért lépett az új NOB-elnök az Agenda2020 bemutatásával. Az olimpizmus jövőjét ugyanis az szolgálja a legjobban, ha a házigazda kiválasztásának rendszere az esélyesek sorába emel olyan méretű városokat is, mint amilyen például Budapest is.
Melyek az Agenda2020 legfontosabb elemei, amelyek ön szerint változást hoznak a helyszín kiválasztásának szempontjait illetően?
A dokumentum egyszerre mond nemet a gigászi méretű olimpiákra és a kiválasztási folyamatot fenyegető korrupcióra. A NOB egyértelműen ösztönözni szeretné a meglévő, illetve az ideiglenes és elbontható helyszínek felhasználását. A rendező város kiválasztásában elsődleges szempont lesz az olimpia gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósága. Újdonság, hogy a NOB a transzparencia érdekében nyilvánossá teszi a rendező várossal kötendő szerződést, amelynek tartalmaznia kell annak az anyagi hozzájárulásnak a részleteit, amelyet a NOB a Szervezőbizottságnak nyújt.
Nyár óta többször is megszólalt a BOM, pedig korábban mintha évekre elcsendesedett volna. Mi volt ennek az oka?
2010-ben a munkánk első szakasza véget ért, mindent előkészítettünk a meghatározó politikai döntéshez. A BOM-ot 2005-ben olyan civil erők hozták létre, amelyek úgy gondolták: a hazai rendezésű olimpia lehet az a vízió, amely húzóerőként szolgál, és amely mentén építkezni és fejleszteni lehet. Ehhez megfelelő alapot adott 2004-es EU-csatlakozás és az ország fejlesztésére akkor előirányzott csaknem nyolcezer milliárd forintnyi uniós pénz.
A Fővárosi Közgyűlés az ügy mellé állt, és összpárti egyetértéssel megszavazta a BOM és az önkormányzat Dunai Szigetek Olimpiája koncepcióját, a tömegközlekedés fejlesztésének terveit, valamint az olimpiai törvény tervezetét; 2010-ben közösen küldtük el a teljes anyagot az Országgyűlésnek és Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ám az egyre mélyülő eurókrízis és az ország növekedési kilátásainak a romlása számunkra is világossá tette, hogy a 2011-es kandidálás ügyét le kell venni a napirendről, amíg az ország nem talál rá az EU-átlagot meghaladó, fenntartható gazdasági növekedési pályára.
Ekkor úgy döntöttünk, hogy a fő célt nem feladva, de más utat bejárva az olimpiai kerettagokat támogatjuk majd. Ösztöndíjrendszer beindításával segítjük felsőfokú vagy szakmát adó tanulmányaikat. Így szeretnénk hozzájárulni a 2016-os riói sikerekhez. Ez már csak azért is fontos, mert a magyar csapat hagyományosan erős szereplése az olimpiákon fontos eleme lesz egy majdani pályázat érvrendszerének.
Az Agenda2020-on túl mi teszi aktuálissá, hogy az olimpiarendezés kérdésével foglalkozzon?
A válság mélypontja után, az elmúlt 5 év során a világgazdaság fokozatosan stabilizálódott, az USA-ban pedig be is indult a növekedés. Ezzel együtt Magyarország kilátásai is javultak, még akkor is, ha továbbra is jelentős kihívások előtt állunk. Budapest mindeközben elnyerte a 2020-as foci-Eb négy mérkőzésének a rendezési jogát, amihez vállaltuk a 65 ezres új Puskás Ferenc Stadion felhúzását. 2021-ben a magyar fővárosban rendezik az úszó- és vízilabda-világbajnokságot, ehhez meg kell építenünk egy olimpiai uszodakomplexumot. Mindezt pedig megelőzte egy négy éve tartó sportinfrastruktúra-fejlesztési és egy intenzív sporttámogatási kormányzati program. Ezek fényében pedig szinte magától adódik a pálya a továbblépésre a budapesti olimpia irányába.
Tarlós István szerint viszont nem életszerű egy budapesti olimpia rendezése. A főpolgármester nélkül aligha menne a pályázat...
Nélküle nem megy, az biztos. Se a főváros, se a kormány nélkül. Sőt kellenek az ellenzéki pártok is. Az olimpia ugyanis egy olyan, kormányciklusokon átívelő nemzeti ügy, amelyet csak összpárti támogatással szabad beindítani. Én mindenesetre nem azt tartom fontosnak, hogy mit mond egy politikus a választási kampányban, hanem azt, hogy mit tesz a hétköznapokban. Tarlós Istvánnal eddig csak pozitív élményem van az olimpiával kapcsolatban. Akárhányszor beszéltünk, mindig konstruktív és pozitív volt, a Fővárosi Közgyűlésben pedig mindig az ügy mellé állt a szavazatával.
De miért támogatná ismét az olimpia ügyét a főpolgármester?
Az olimpiát kezdetekben erősen ellenző Demszky Gábort 2008-ra sikerült a pályázat ügye mellé állítani. Ő is felismerte, hogy Budapestnek az EU új költségvetéséből, fejlettségi fokának köszönhetően már nem jár alanyi jogon olyan hatalmas mértékű fejlesztési pénz, mint korábban. Új pénzekért már csak pályázni fog tudni, de ahhoz jelentős projektek is kellenek. Az olimpia megrendezéséhez szükséges beruházási igényekkel könnyedén megpályázhatók és elérhetők lennének ezek a brüsszeli pénzek.
Az olimpiarendezéstől újabban olyan jelentős és gazdag városok is visszarettennek, mint München és Bécs. Nevezhetjük ezt intő jelnek? Vagy egy takarékosabb olimpia mindent megold?
1984 óta minden nyári olimpia megrendezésére túljelentkezés van. Nem lehet általános tanulságokat levonni egyes városok pályázásából, pályázati kudarcából vagy visszalépéséből sem, mindenki más és más utat jár be. Bécs esetében például, mivel Ausztria a téli sportokra koncentráló ország, erősen megkérdőjelezték, hogy lenne-e értelme a nyári játékoknak. A mi esetünkben ez nyilván nem lenne kérdés. De azt látom, hogy a fejlett nyugati városok lakói inkább szeretnek az olimpiákra más országokban ellátogatni, mint a saját házuk táján vendégül látni, pusztán kényelmi kérdésnek tekintve az egészet.
2006-ban készült legutóbb megvalósíthatósági tanulmány a budapesti olimpiarendezésről, két évvel később pedig ezt frissítették. Elavult mostanra?
Ahogy a világ, úgy Magyarország is sok változáson ment át az elmúlt 6 évben, így a megvalósíthatósági tanulmányt mindenképpen aktualizálni kell. Egyrészt a Lehman Brothers utáni korszak már egy más gazdasági növekedési dinamikáról, egy más adósságpályáról szól, ez pedig hatással van minden ország makrogazdasági helyzetére. Másrészt azóta sok olyan, az olimpia számára is fontos beruházás és fejlesztés megvalósult Magyarországon, ami az akkori tanulmányban még csak tervként szerepelt. Ilyen például a 4-es metró, a Liszt Ferenc repülőtér bővítése, az autópálya-rendszer befejezése, a fővárosi úthálózat és tömegközlekedés korszerűsítése, a ferencvárosi és a debreceni stadion, a Tüskecsarnok, valamint az Audi és a Veszprém Aréna elépítése, illetve fejlesztése.
Lehet Budapesten olimpia anélkül, hogy addig bevezetnénk az eurót? Mert az jól látható, hogy a mostani kormány nem fogja törni magát ebben az ügyben.
Amikor ezzel kapcsolatban utoljára nyilatkoztam, akkor a világ még a görög válság előtti években járt. Akkor az euróra még mint a felzárkózás és a költségvetési fegyelem eszközére tekintettünk. Ma viszont már tudjuk számos példából, hogy az euró nem lehet eszköz, csak egy hosszú távon elérendő cél. A valutaunióba csak akkor szabad belépnünk, ha az ország gazdasága már rendkívül versenyképes, hiszen az euró bevezetése nem más, mint lemondani az önálló monetáris politikáról. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy a versenyképességi problémákat nem lehet a továbbiakban a kamatpolitikával és valutaleértékeléssel ellensúlyozni. A déli országok korán csatlakoztak az euró övezethez, ezért kerültek aztán nagyon nehéz helyzetbe, amikor a pénzügyi válság 2008-ban kitört az Egyesült Államokban.
Forrás, teljes cikk:http://www.origo.hu/gazdasag/20141208-interju-szalay-berzeviczy-attilaval-arrol-erdemes-lenne-e-olimpiat-rendezni-budapesten.html