Még is lesz olimpia Budapesten?

SPORTA.HU
2005. november 29.

Tizenöt hazai nagyvállalat, számos közéleti szereplő, és olimpikonok közreműködésével megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom. A mozgalom célja, hogy olyan független szervezetként működjön, amely hosszú távú stratégiával próbálja meg az olimpia kandidálást és megrendezését elősegíteni.

Páratlan erejű összefogással indult el a Budapesti Olimpia Mozgalom, melynek a célja, hogy London után a következő európai rendezésű Olimpiának Budapesten legyen a helyszíne. Tekintettel, hogy a szervezet alapítói Magyarország legnagyobb vállalatai, ezért a megrendezés alapvető okait közgazdasági szempontból magyarázzák.

Közép-Európában még soha nem rendeztek olimpiát, mely tényből arra lehet következtetni, hogy London után komoly eséllyel pályázhat ebből a régióból valamely ország. Prága nyílt titokként kezeli, hogy minden erejükkel ezért a célért dolgoznak és ezzel egyidőben Varsó is hasonló munkába kezdett. Ebből is látszik, hogy súlyos okok húzódnak meg a mélyben. Az elmúlt olimpiák tapasztalatai alapján láthatjuk, hogy az olimpia egy hatalmas gazdasági vállalkozás, melynek középpontjában természetesen a sport, a küzdelem, a vetélkedés és a játék áll. Dr. Hankiss Elemér a felügyelő bizottság elnökének szavai alapján Magyarország nincs rajta a jelenlegi világtérképen. Jelenlegi lehetőségeinket és gazdasági teljesítményünket figyelembe véve az egyetlen esélyünk, hogy újra rákerüljünk, az az olimpia megrendezése lenne. A nyertes ország szinte behozhatatlan gazdasági előnyre tenne szert a régióba 50, 60, 70 évre elszippantva a levegőt a szomszédok elől.

2002-ben a Fidesz Magyar Polgári Párt által megrendelt tanulmánynak két fő tanulsága volt. Az egyik, hogy a megfelelő infrastrukturális beruházásokkal az ország képes megrendezni a világeseményt. A másik, hogy pénzügyileg sem egy lehetetlen vállalkozás. Az olimpia költsége akkori árakon 4600 milliárd forint. Ez a hatalmas összeg, azonban mégsem tűnhet annak, ha figyelembe vesszük, hogy ennek mindössze 10 % - át emészti fel az olimpia szervezése és a létesítmények megépítése. A többi 90 % infrastrukturális beruházás, amit az országnak amúgy is el kellene végeznie, de ez lehetőséget biztosítana egy felpörgetett ütemre. Tehát épülne 500 km autópálya és gyorsforgalmi út, 25 km metró, illetve gyorsvasút, 3 közúti híd, és megtörténne a vasútvonalak rekonstrukciója. Persze ezeken túl, további előnyökkel is járna az esemény megrendezése, mondta el Szalay-Berzeviczy Attila a Budapesti Értéktőzsde és egyben az egyesület elnökségének az elnöke. A beruházások rengeteg munkát teremtenének, elősegítenék a külföldi működő tőke beáramlását, fellendítené az idegenforgalmat, jelentős ország reklám lenne és nemzeti összefogást eredményezne.

Akárhogy is nézzük a legközelebbi megpályázható olimpia 2016. Ennek esély azonban igen csekély, ha figyelembe vesszük azt a tendenciát, hogy két egymást követő olimpiai játékot nem rendeznek azonos kontinensen. Így a következő esélyes időpont a 2020, ami még tizenöt év. A cél megvalósítása elképzelhetetlen politikai konszenzus nélkül, ezért ez egyik legfontosabb célként ennek megteremtése van megnevezve. A MOB alelnöke Gyárfás Tamás elmondta, három pillér szükséges egy olimpia megrendezéséhez. Kormány garancia, valamint Budapest és a MOB elkötelezettsége. Jelenleg az utóbbi pillér adott, és az első kettő megteremtése még hátra van, amiben a szervezet eltökélten részt kíván venni.

A mozgalom tevékenységében az első állomás egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, egy budapesti rendezésű olimpia műszaki és gazdasági feltételeiről és annak minél szélesebb körű ismertetése a nyilvánossággal, valamint a szükséges politikai akarat megteremtése annak érdekében, hogy a MOB és a Főváros a mindenkori kormány támogatásával 2007 júniusában benyújtsa a jelentkezését a 2016-os játékok megrendezésére.