MAGYAR HÍRLAP
Mozgalom alakult a budapesti olimpia érdekében
Ismét téma a budapesti olimpia ötlete, egy civil mozgalom kezdett hozzá népszerűsítéséhez, de a döntéshozók körében egyelőre nem túl népszerű az elképzelés. Az országimázsnak biztosan jót tenne, a költségvetésnek már nem biztos.
A hétfő reggeli dugóban araszolva, vagy a 4-es metró virtuális szerelvényeire várva eszement ötletnek tűnik a budapesti olimpiarendezés. Időnként mégis előjön ez az elképzelés, Orbán Viktor kezdeményezésére a 2002-es választások előtt Fidesz-fejléces íveken gyűjtöttek össze hatszázezer támogató aláírást a 2012-es budapesti nyári játékok mellett, de végül 2003-ban a Medgyessy-kormány az anyagi források hiányára hivatkozva elvetette a pályázatot.
Kiiktatni a politikát
Néhány hónapja Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke porolta le az ügyet, és a három éve félmilliárd forintért elkészíttetett megvalósíthatósági tanulmányt. A Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) november végén alakult meg, tizenöt nagyvállalat a tagja, s kezdésként minden cég tízmillió forintot adott a közösbe. A cél az, hogy Budapest 2007 júniusában pályázatot nyújtson be a 2016-os nyári olimpia megrendezésére. A győzelemre nincs sok esély, London után aligha lehet ismét európai város a házigazda, de a hozzáértők szerint a sikerhez előbb el kell bukni egy-két pályázatot. A mozgalom kezdeményezői szerint már a kandidálással sokat nyerhet az ország – például állja a versenyt a régióból szintén érdeklődő Prágával –, mások viszont az hangsúlyozzák, sokat is veszíthet.
A BOM alapvetésként kezeli, hogy az olimpiát ki kell vonni a politika vonzásából – más kérdés, hogy a Fidesz akciója után ez majdnem olyan nehéz, mint a rendezési jog megszerzése. A szervezet egyelőre azt célozta meg, hogy közös üggyé tegye a budapesti olimpia ideáját, a tagok által összeadott pénzt is kommunikációra költi, népszerűsíteni akarja a gondolatot, s olyan társadalmi támogatottságot szeretne elérni, amely egyfajta kényszerhelyzetbe hozza a mindenkori döntéshozókat.
Feszült viszony
Márpedig a pályázathoz a kormány, a főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság egybehangzó döntése kell. Vagy inkább kellene, mert egyelőre más a hozzáállás. Batiz András szóvivő szerint ez a civil kezdeményezés nincs olyan előrehaladott állapotban, hogy a kormánynak kiérlelt álláspontja legyen az ügyben.
A főváros sem készül olimpiai pályázatra, Bakonyi Tibor főpolgármester-helyettes szerint nem volt túl szerencsés a BOM bemutatkozása, hiszen kezdésként a döntéshozókkal kellett volna tárgyalni. "A megvalósításhoz szükséges létesítmények nem szerepelnek a budapesti és közép-magyarországi fejlesztési tervekben sem" – mondta Bakonyi Tibor, s nemcsak azt kifogásolta, hogy nem keresték a mozgalom vezetői a kapcsolatot a város irányítóival, hanem hogy a kezdeményezésükhöz felhasználták Budapest nevét is.
A Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB) is van hasonló felvetése, az olimpia szót ugyanis csak az engedélyével lehetne használni – a szponzorok például elég sokat fizetnek azért, hogy alkalmazhassák –, de a BOM e nélkül vette fel a nevébe. Mondják, hogy a két szervezet nevének a rövidítése is ellentétre utal, miként a viszonyt jelzi az is, hogy az olimpiai bizottság legutóbbi elnökségi ülésén addig váratták a BOM képviselőit, míg végül levelet hátrahagyva távoztak. "Közgyűlési határozat szól arról, hogy biztatjuk az ország és a főváros mindenkori vezetését, hogy gondolkozzon az olimpiarendezésről – mondta Molnár Zoltán, a MOB ügyvezető igazgatója. – Tiszteletre méltó a kezdeményezés, de nem pótolhatja a kormány vagy a főváros szándékát, s a pályázat elkészítése is jelentősen meghaladja egy civil szervezet lehetőségeit."
Az is egyfajta üzenet, hogy a BOM elnökségébe nem választottak be egy olimpiai bajnokot sem. Illetve Schmitt Pál állítólag a testület tagja, a MOB elnöke viszont azt állítja, hogy szó sincs erről. Más olvasatok szerint Orbán Viktor pártjának alelnökét delegálta az egyesület elnökségébe, míg Gyurcsány Ferenc kormányfő a kabinetfőnökét, Szilvásy Györgyöt jelölte, mindketten szerepelnek is az alapítók listáján, de az alakuló ülésen nem vettek részt.
Fejenként évi 7200 forint
A társadalmi összhangnál is nehezebb a pénzügyi háttér előteremtése. A BOM számításai a PricewaterhouseCoopers 2002-es tanulmányain alapulnak, eszerint mintegy 4600 milliárd forint kellene a rendezéshez. Ennek nagy része azonban olyan infrastrukturális beruházás, amelyet mindenképpen el kellene végezni. A sporttal kapcsolatos kiadások az összköltségvetés tizenöt százalékát tennék ki. Az állami költségvetésen belül a csak az olimpiával kapcsolatos többletigény 720 milliárd forint, elosztva tíz évre lakosonként évi 7200 forint terhet jelent. A másik oldalon viszont százezer új munkahelyet teremtene, s tartósan fél-másfél százalékkal fokozná a gazdasági növekedést.
A forintokat félretéve is lehetnek persze érvek. Például a nyári olimpiák összesített éremtáblázatán szereplő legjobb tizenkét ország közül már csak Magyarország nem rendezett olimpiát, s a NOB tizenegy alapítója között is csak hazánk nem volt házigazda. Magasztos szempontok ezek, csak nehéz belőlük utat meg stadiont építeni.