Képesek vagyunk olimpia rendezésére
Bár frissíteni kell a budapesti olimpia rendezése kapcsán korábban készített tanulmány számait, aligha kell attól tartani, hogy reálértéken az többe kerülne a korábbi becsléseknél – jelentette ki lapunknak Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász, a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) alapítója. A volt tőzsdeelnök szerint a játékokra a magyar főváros ideális jelölt: Budapest ugyanis a legnagyobb és legfejlettebb kelet-közép-európai nagyváros, fekvése, mérete mellett kultúrája és tömegközlekedése is mellette szól.
– A 2002-es kormányváltással, majd a gazdasági válság miatt az elmúlt években lekerült a napirendről az olimpia magyarországi megrendezésének témája, most azonban a Magyar Olimpiai Bizottság azt javasolja, hogy rendezzük meg a 2024-es játékokat. Összejöhet ez az időpont?
– Komplex feladat a pályázat elkészítése és beadása, amire nincs sok ideje Budapestnek, legkésőbb szeptemberig jelentkeznünk kell a 2024-es játékok megrendezésére. Természetesen alaposan meg kell vizsgálni, hogy mik is a realitások. Ugyanakkor Magyarország már lehet elég erős ahhoz, hogy olimpiát tudjon rendezni. Továbbra is az európai átlagot meghaladó gazdasági növekedés kell, és fegyelmezett költségvetés. Az utóbbi idők nagy olimpiái, Pekingben és Szocsiban, gigantomán rendezvénnyé váltak, ilyet természetesen egy kétmilliós főváros nem tud produkálni.
– Szűk egy évtizede annak, hogy PwC tanulmányt készített egy budapesti olimpia megrendezéséről: akkori árfolyamon ez több mint ötezer milliárd forintba került. Mi kerül ennyibe?
– Az olimpiának két nagy költségeleme van. Egyfelől a kisebbik rész az, amely magában foglalja a nyitó- és záróünnepélyt, hiányzó sportlétesítmények felépítését, a kiadások intézése a szervezető-bizottságra van bízva. Ez ötszázmilliárd forintból jönne ki, amelyhez a NOB, azaz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság adna egymilliárd eurós támogatást, vagyis 310 milliárd forintot. A fennmaradó részt belépőjegyekből, szuvenírek, ajándéktárgyak eladásából lehetne előteremteni. Ezen felül van a nagyobbik tétel, amely számítások szerint 4500-4600 milliárd forintot jelentene: komoly infrastruktúra-fejlesztésekre kell gondolni. Olyan beuhuzásokra – például hidak, utak építése –, amelyek „itt” maradnának, az állami vagyont gyarapítanák a későbbiekben.
– Budapestnek csak „olcsó” és gazdaságilag megtérülő olimpiába érdemes belefognia?
– Gyakorlatilag az Agenda 2020 által biztosított könnyítések maximális kihasználásával ez is az irány: azt szeretnék nemzetközi szinten is, hogy két-négymilliós lélekszámú városok is rendezhessenek játékokat. – Miért lenne ideális helyszín Budapest? – Azért, mert a legnagyobb és legfejlettebb kelet-közép-európai nagyváros, a fekvése, a mérete mellett a kultúrája és a tömegközlekedése is e mellett szól. A város földrajzi pozíciója önmagáért beszél, kelet-nyugati találkozási pont. Ami ennél is fontosabb, hogy 1896-tól, amióta a világban olimpiát rendeznek, mi, magyarok kiemelkedő teljesítményt tudunk felmutatni. Ha pedig összevetjük az érmeinket, azok sokaságát, fokozatát, a tíz legjobb olimpiai nemzet között vagyunk, és ebből a táborból csak a magyarok nem rendeztek még játékokat. A térségből egyértelműen a miénk a legnagyobb előny: Budapest sokkal közelebb áll az olimpiához, mint Prága vagy Varsó.
– Mi lesz, ha Prága és Varsó is pályázik?
– A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról pedig 2017 nyarán Limában dönt a NOB. Amennyiben Prága és Varsó is jelentkezne, arról már megjelentek volna hírek.
– Mivel tudunk kitűnni a közép-európai régióból?
– Azzal, hogy a térség tizennégy országa által eddig megszerzett nyári olimpiai aranyérmek egyharmadát Magyarország produkálta. Többet, mint Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria együttvéve. Olyan domináns sportjelenléttel, erős hagyományokkal rendelkezünk, hogy például egy közép-európai „versenyfutásban” aligha lenne kérdés, ki a befutó.
Forrás:http://magyarhirlap.hu/cikk/18052/Kepesek_vagyunk_olimpia_rendezesere#sthash.CZfkXlfi.dpuf
