A MOB és a MPB stratégiai partnere

„Az olimpia nem a miénk, a gyermekeinké lenne”

A napokban ismét felvetődött egy budapesti olimpia megrendezésének gondolata. Sőt, több ez, mint gondolat, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke állt ki teljes mellszélességgel a kandidálás mellett. 2024 vagy 2028? Reális vagy irreális? A Budapesti Olimpiai Mozgalom egyik alapítóját, egy háromszoros olimpiai bajnokot és az egyik vezető telekommunikációs vállalat elnök-vezérigazgatóját kérdeztük a budapesti olimpiáról.

A Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) 2005-ben alakult, azzal a céllal, hogy elősegítse a főváros olimpiai kandidálását, összefogja a civil és gazdasági szereplőket a kérdésben, és válaszokat adjon a témában.

Akkor még a 2020-as jelentkezés jegyében zajlott a munka, annak szellemében készítettek megvalósíthatósági tanulmányokat, gazdasági elemzéseket, s közvélemény-kutatást is. A kandidálás később elmaradt, 2020-ban Tokióban lesznek az ötkarikás játékok. A kérdés az, visszatérhet-e Európába az olimpia 2024-ben, és ha igen, beleszólhatunk-e a végső esélyesek küzdelmébe.

Nyúl Sándor, a BOM egyik alapítója, a TriGránit Zrt. elnöke:

„Két dolgot mindenekelőtt le kell szögezni. Egyrészt minden olyan alkalom, amely az összefogás, a közös álom által vezérelt, hatalmas érték. Ahogyan egy kis családban, úgy az ország esetében is. Végre lenne valami, ami magasztos, amihez az emberek nagyon közel érzik magukat, s ami ráadásul egy sok bajunkra gyógyírt adna.

A BOM-mal elég messzire jutottunk 2005 után: van egy megvalósíthatósági tanulmány, amely 80 százalékban ma is aktuális. Van egy olimpiai törvénytervezet, amelyet akkor öt párt támogatott, és van egy akkor végzett közvélemény-kutatásunk, amely azt mutatta, hogy az emberek közel 80 százaléka támogatja az olimpiai eszmét. Persze, azóta sok víz lefolyt a Dunán, sok minden változott, mégis azt mondom, fontos, hogy pályázzunk."

Alapos előkészítés kell

„2005 után a közvélemény-kutatás, a tanulmány és az olimpiai törvény előkészítéséhez vezető munka mind magánpénzből valósult meg, a BOM alapítói révén. Ezt a vonalat folytatni kell, hogy a döntéshozók és a közvélemény is lássa, mi mennyibe kerül, és lássuk azt, mekkora a támogatása a budapesti rendezésnek. Ebben tud segíteni a BOM, amely jól együtt tud működni a Magyar Olimpiai Bizottsággal is. Fontos, az alapos előkészítés, a pályázat optimális időzítése is. Ez az előkészítő munka döntheti el, hogy 2024-re vagy 2028-ra lehet reális a rendezés."

A jövő generációja kamatoztathat az olimpiából

„Látnunk kell, ez az olimpia nem a mi, hanem a következő generáció olimpiája lenne, a most 2-3 éves gyermekeké. A mai gyerekek 70 százaléka nem mozog, ez riasztó, de a sport szerepe a magyar lélekben mindig meghatározó volt, igenis vissza lehet szerezni azt, amit e tekintetben elveszítettünk. A sport mentális, lelki értékét nehéz számszerűsíteni" – teszi hozzá Nyúl Sándor, akit persze a forintosítható tételekről is kérdeztünk.

„2005-ben a számítások 5500 milliárd forintra tették az olimpia megrendezésének költségeit. Azóta a forint gyengült, beruházások készültek el, így 10 százalékos hibahatárral ez jó előrejelzés lehet. Azt viszont nem lehet elvitatni, hogy ennek az összegnek a 80 százalékát az olimpiai rendezéstől függetlenül el kell költenie az államnak 2028-ig. Itt ugyanis nemcsak sportlétesítmények felépítéséről van szó, hanem hidak, körgyűrűk, vasútvonalak, infrastruktúra megépítéséről.

Ezek nem megspórolható beruházások, ráadásul ez nem csak Budapest olimpiája lenne. Azt gondolom, az olimpiai rendezés megtérülne a magyar emberek egészségében, Magyarország imázsában, létrejönne egy virágzó Csepel-sziget, a Duna partja rendezett lenne, hiszen azzal egyébként is kezdeni kellene valamit. Ezek csak példák, persze. Nagyon fontos viszont, hogy a rendezés egyetlen forintját sem érezheti kidobott pénznek a közvélemény. El kell érnünk, hogy a gondolat – a politikai csatározások okán – ne egy reflexből elutasított ötlet legyen az emberek egy része számára. Legyen és kell lennie egy álomnak, mert anélkül a hétköznapjaink is rosszabbak" – összegzett a BOM alapítója.

Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok, négy olimpián járt. Szerepet vállalt a BOM 2020-as olimpiát megcélzó kampányában. Azt mondja, egyikünk sem mondhat zsigerből véleményt a kérdésben, látni kell a számokat, a tanulmányokat.

„Ha abból indulok ki, mekkora világvárosok rendeztek a közelmúltban olimpiát, nehéz reálisan értékelni. A szkeptikusok szerint Budapest pályázata rossz vicc, másik viszont azt mondják, sok munkával és összefogással talán reális lehet a rendezés. A magyar sport érdekében elvállaltam a 2020-as vízió népszerűsítését, de a dátummal kapcsolatban akkor nem volt 100 százalékos a meggyőződésem. Óvatos duhaj vagyok, realista ember.

Ugyanakkor azt gondolom, aki 10 másodperc alatt kapásból kategorikusan kijelent valamit, az nem cselekszik helyesen. Én sem tudok egyértelműen állást foglalni, hiszen látni kellene a számokat, mikor miben lehet spórolni, mi mennyire lenne hatékony stb. Az biztos, hogy Budapest lakosságának a felét el kellene küldeni nyaralni az olimpiai ideje alatt, vagy önkéntessé képezni őket. Akár már az olimpiáig a beruházások, építkezések miatt rengeteg lenne a dugó, a felfordulás, nem egyszerű.

Ezt csak széles körű társadalmi támogatottság mellett lehet bevállalni, de azt sem felejthetjük el, hogy fantasztikus élménnyel gazdagodna az ország, s benne minden egyes ember. Most azt gondolom, a 2028-as rendezés lehet reálisabb."

Teljes cikk:http://sport.hir24.hu/sportolok-a-palyan-kivul/2014/09/14/az-olimpia-nem-a-mienk-a-gyermekeinke-lenne/

Támogatóink