A MOB és a MPB stratégiai partnere

www.csepel.hu, 2009. április 06.

Új lendületet kapott Budapest legnagyobb beépítetlen területének, a csepeli szigetcsúcs fejlesztésének az előkészítése.  Így kezdődik Csepel Önkormányzatának és a Martinsa-Fadesának az a közös sajtónyilatkozata, amit a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) , és NAOS Design Consultants szakmai nyilatkozata, illetve közleménye tesz teljessé. A közlemény szerint Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testületének Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága múlt heti rendkívüli ülésén a sziget 175 hektáros keleti oldalára készült új városfejlesztési programról tárgyalt. Döntésével azt alkalmasnak találta arra, hogy a területre vonatkozó Fővárosi Szabályozási Keretterv és a Kerületi Szabályozási Terv módosítása megkezdődhessen.
 
Tóth Mihály, a kerület polgármestere komoly előrelépésnek tekinti a döntést, mivel ezúttal végre olyan terv készült, amely mögött a kerület vezetésével együtt a főváros szakember gárdája és a terület spanyol tulajdonosa is egyaránt felsorakozott.

A polgármester úgy véli, a közel másfél éves érdekegyeztetési és tervezési folyamat eredményeként létrejött program jó esélyt teremt arra, hogy az olyan, a szigetcsúcs fejlesztéséhez szervesen kapcsolódó nagy dél-budapesti infrastruktúra beruházások, mint a Galvani hidak, illetve az észak-déli regionális gyorsvasút megvalósítása is időben előrébb hozhatók legyenek.
 
A NAOS design tanácsadó cég koncepcióterve alapján a programot a két legnagyobb hazai várostervező cég – a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT) és a Mű-Hely Zrt. dolgozta ki. A terv egy a londoni dokk negyed mintáját követő, de a Csepel sziget helyzetét és városképi sajátosságait figyelembe vevő sokszínű városrész kialakítását tűzi ki célul, amely a 21. század Budapestjének egyik karakteres elemévé válhat. Üzleti negyed, lakások, oktatási és szabadidős létesítmények változatos összetételben, közel 2,5 millió négyzetméteren kerülhetnek megvalósításra a fejlesztés hozzávetőlegesen 25-30 évre becsült ideje során. 
 
A Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberi döntése, amely szerint a 2020-as olimpiai pályázat lehetséges fő helyszíneként ezt a területet jelölte meg, ugyancsak lendületet adott az előkészítésnek. Egyes lakónegyedek olimpiai faluként, az irodák médiaközpontként, míg a tartalék területek a sportesemények helyszíneként szolgálnának Budapest olimpiai pályázatában, amennyiben a város úgy dönt, hogy 2011-ben benyújtja jelentkezését a 2020-as játékok megrendezésére. Szalay-Berzeviczy Atilla, a BOM elnöke üdvözölte a kerületi fejleményeket – véleménye szerint a jelenlegi gazdasági válság és kormányzati bizonytalanság időszakában előremutató, hogy az önkormányzatok és a magánszféra olyan átfogó és hosszú távú fejlesztések megalapozásában működnek együtt, amelyek Budapest és az ország jövőképét erősíthetik, és időben történő megalapozásukkal
kitörési pontot jelenthetnek a fellendülés időszakában.
 
A területet 2005 óta előkészítő tulajdonos, a Martinsa-Fadesa ingatlanfejlesztő cég ugyancsak támogatja az olimpia rendezés megpályázását, ezért számos nemzetközi tekintélyű szakembert és sportdiplomatát bevont az előkészítő munkába. José Luis Moreno a cég hazai és közép európai vezetője a bizottság előtt megerősítette, hogy a Martinsa-Fadesa céljaiban kiemelt helyen szerepel a Csepeli fejlesztés, és elmondta, hogy cége a közberuházásokban való szerepvállalást magától értetődőnek tekinteti egy ilyen nagy projekt esetén. Az előkészítés következő lépése a projekt fővárosi tárgyalása. A tervet előre láthatóan április 15-én tűzi napirendjére a Fővárosi Közgyűlés Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottsága.
 
A projektről:
 
A Csepel sziget belvároshoz közel eső része a főváros legnagyobb összefüggő beépítetlen területe, amelyet a jövő Budapestjének egyik lehetséges helyszíneként ismer a közvélemény. Másfél éves érdekegyeztetési munka eredményeként előállt az a hosszú távú észak-csepeli fejlesztési terv, amely a területtel kapcsolatos legtöbb jelentős jövőkép alternatívát integrálja. Együtt jelenik meg benne az úgynevezett „Csepel-Manhattan” koncepció, illetve a „Csepel Viziváros” gondolat, egyúttal a város jövőbeni sport és szabadidő közparkjának a területét megkétszerezve lehetőséget teremt Budapest számára, hogy megpályázhassa a 2020-as nyári olimpiai játékok rendezésének a jogát. A szabályozás által érintett terület döntően a Martinsa-Fadesa, valamint a csepeli és a fővárosi önkormányzat tulajdonában áll. 
 
A NAOS Design Consultants olyan tervet kellett hogy készítsen, amely a teljes szigetcsúcs fejlesztési lehetőségeit kezeli és a környező pesti és budai oldalon fekvő területek jövőbeni pozícióját is jelentősen javítja. A terv az elkövetkezendő 25-30 év fejlesztéseinek biztosít lehetőséget, oly módon, hogy a zömében 2013 és 2020 közt megvalósuló infrastruktúra fejlesztések számára megteremti a közösségi források mellett a magántőke bevonásának a lehetőségét is. A Dél Budapesti fejlesztési térségben, amely a szigetcsúcs mellett Lágymányos, Ferencváros és Pesterzsébet északi területeit foglalja magában - a jövőben négy Duna híd, és egy új metróvonal létesítése szükséges. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a történelmi belvárossal megegyező nagyságú terület átalakulhasson és a 3,5 millió lakossal bíró budapesti régió központjaként a 21. század Budapestjévé válhasson. Ehhez a közös érdekhez a négy kerület és a főváros együttműködése feltétlen szükséges. 
 
A s szigetcsúcs projekt a térség közepén ennek az átfogó és ambiciózus fejlesztési célnak a húzóprojektje kíván lenni. Legfontosabb elve ezért a fenntarthatóság, amely nem csak fejlesztési, de városüzemeltetési, társadalmi és környezeti értelemben is meghatározta a programalkotás és a tervezés folyamatát. A sziget észak-keleti részén elhelyezkedő fejlesztés programja egy igen vegyes összetételű várost tartalmaz, amely 14.000 lakásból, több mint 600.000 m2 irodából és igazgatási területből, továbbá 200.000 m2 szolgáltatásból szerveződik. A 25.000 lakosra és napi 50.000 látogatóra tervezett Észak-Csepel azonos jellegű fejlesztéssel rendelkezik majd, mint a londoni dokk-negyed, vagy a hamburgi kikötőváros, és evvel az üzleti szolgáltatási versenyben egyértelműen vezető szerephez juthat Közép-Kelet Európa fővárosai között. A felsorolt jelképszerű fejlesztésekhez képest azonban egyedülálló különlegessége az, hogy a program területének több mint 50%-a zöld- és vízfelületekből áll majd. A Ráckevei Duna-ág és a Szabadkikötő út melletti erdősáv, az új nagy városi közpark, és a kialakítandó csatornák partján létesülő parkok mind hozzájárulnak városrész természeti karakteréhez.
 
A legnagyobb budapesti program végleges építészeti karakterét a fejlesztés során számos tervező fogja meghatározni. Ezek közt a hazai és a nemzetközi szakemberek számára a terv egyaránt lehetőséget kínál a megmérettetésre és a változatos építészeti környezet megteremtésére.
 
A hely léptékhelyes kihasználása mellett a Martinsa-Fadesa fő célja egy olyan lakónegyed kialakítása, amely szabad építészeti lehetőségeket nyújt, és olyan különleges környezeti kapcsolatokat teremt a lakótömbök és a város közterületei között, amelyek megvalósítására Budapesten eddig nem nyílt lehetőség. Ennek a célnak a legfontosabb szervező eleme egy a sziget karakterére jellemző új vízrendszer létesítése. A tervezett mesterséges medencék, és a természeti környezet átjárják a területet, és egy változatos vízi várost hoznak majd létre, ahol a legfőbb cél a partok, a parkok és vízfelület használatának a legteljesebb körű biztosítása. Ezzel a Budapestiek régi vágya teljesül, és a Duna egyedülálló módon valóban megközelíthetővé válik majd. 
 
A vízrendszer a fenntarthatóság céljainak is fontos eleme, és kapcsolódik a térség környezetvédelmi beruházásaihoz. A szigetcsúcson – hazánk uniós csatlakozása előtt indított óriás-beruházás, a kohéziós alap (ISPA) támogatásából – épülő Központi Szennyvíztisztító átadásával 2010-től Budapesten tisztítatlan víz egyáltalán nem kerülhet a Dunába. A Ráckevei Duna-ág vízminőségét ugyancsak egy uniós projekt javítja majd a jövőben, míg a víz öntisztulását és az azzal összefüggő biológiai sokszínűséget a szigetcsúcs új vízrendszere és a kapcsolódó zöldterület fejlesztések biztosítják majd. Az Észak-Csepel jövője tehát egy minden tekintetben fenntartható, zöld, intenzív, és korszerű városrész, amelyhez a fejlesztési terv a 21. század Budapestjéhez megfelelő rendeleteket és a megvalósításhoz szükséges finanszírozási feltételrendszer lehetőségét kívánja biztosítani.

Támogatóink