A MOB és a MPB stratégiai partnere

Válságrecept

Piac és Profit, 2009.02.23., 64-65. oldal

2008 karácsonya táján sosem látott egységben állt a közvélemény elé a Fővárosi Közgyűlés minden politikai frakciója. A BOM kezdeményezését támogatták, pályázat benyújtását a budapesti olimpia megrendezésére, s mindent, ami ezzel jár. Lehet, megértették: többről van szó, mint olimpiáról.

Kéne egy ügy, ami összefogná az országot, amit szinte mindenki támogatni tudna. Annak ellenére, hogy vannak neves ellenzői, a budapesti olimpia ügye ilyen lehet. A Fővárosi Közgyűlés 2008. december 18-án egyhangúlag elfogadta Az olimpiatörvény tervezete és A 2020-as budapesti olimpiai nagyprojekt lehetséges helyszínei című előterjesztéseket, és támogatta a parlament elé való benyújtást. A döntést követően Demszky Gábor főpolgármester, Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke, lkvai-Szabó Imre. Hagyó Miklós és Horváth Csaba főpolgármester-helyettesek, valamint az öt parlamenti pán fővárosi frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót tartottak. Az optimisták még azt a megjegyzést is megkockáztatták, hogy ha ez az ügy képes volt Demszky Gábort és Tarlós Istvánt, a Fidesz-frakcióvezetőjét igaz egyetértésben egymás mellé ültetni, hátha a két nagy rivális párt elnökére is hasonlóképpen hathat a budapesti olimpia.

A válság nem lehet kifogás

Az, hogy az események idáig fejlődtek, a 2006 novemberében nyilvánosság elé lépett BOM érdeme. A mozgalmat létrehozó Szalay-Berzeviczy Attila - a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke -1992 óta ott volt minden olimpián. Az athéni játékok győzték meg arról, hogy mi is meg tudnánk ezt csinálni, nem csak a nagyok képesek erre. Még Peking után is így gondolja. Szerinte a BOM-hoz csatlakozóknak elegük van abból, hogy az aktuálpolitika megszállta mindennapi életünket. és hogy elhisszük, és úgy is viselkedünk, mintha született vesztesek volnánk. A fővárosban sikerült megnyerniük Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettest és Beleznay Éra főépítészt, akik meglátták a tervben azt, hogy ez valóban jó a fővárosnak, és "belülről" is támogatták ezt az ügyet.

2007 elején a BOM finanszírozásával 2006 végére elkészült megvalósíthatósági tanulmány - a PricewaterhouseCoopers (PwC) aktualizálta korábbi, 2002-es anyagát - opponense, a Kopint-Datorg alapvető feltételnek tartotta a konvergencia program sikeres megvalósítását, az euró bevezetését 2013-ig és évi 3-4 százalékos átlagos éves gazdasági növekedést a következő évtizedben. Az akkori gazdasági helyzet sem volt rózsás, most pedig a gazdasági világválság közepén kellene foglalkozni ezzel a kérdéssel. Jó kifogás, mondja erre a BOM elnöke:

- Ahogy a válságon nem segít a 2020-as budapesti olimpia, a válság sem lehet oka annak, hogy elvessük ezt a gondolatot. Egy krízis mindig jó ok a változásra, a paradigmaváltásra. Ez a válság beindíthat régóta várt döntéseket, van esély erre, igaz, ez még nemigen látszik. Természetesen könnyebb lenne az olimpia ügyét vinni magas GDP-növekedés, magasabb vállalati beruházási kedv mellett. Könnyebb lenne erről dönteni, mint most, amikor a munkanélküliség növekedésének problémáját próbáljuk megoldani.

Az olimpia teve ebben a fázisban nem sportszakmai ügy, hanem gazdasági, országfejlesztési kérdés, állítja Szalag-Berzeviczy Attila. Ha a parlament elé kerül az olimpiatörvény tervezete - amelynek elkészültét szintén a BOM finanszírozta -, és el is fogadják a jogszabályt, akkor föláll a pályázat-előkészítő bizottság, amelynek az lesz a feladata, amit most a BOM csinál: hogy összekösse az érdekeket, és így létrejöjjön egy megvalósítható terv, amelynek alapján elkezdődhetnek a fejlesztések, építkezések.

Az érem két oldala

Persze azt a BOM elnöke sem tagadja, hogy ilyen válságos időkben nehéz elérni, figyeljenek a távoli és bizonytalan olimpiára. Az érem másik oldala viszont az, hogy sokan várják, történjék végre valami pozitív, előremutató dolog a válság ellenében. A fővárosi döntés áttörés volt: komoly politikai erő állt az olimpiai gondolat mellé, a politikai frakciók egyetértése nem mindennap megismétlődő esemény. Az olimpiatörvénynek - a tervezet jelen formájában a pályázat-előkészítő bizottság létrehozásáról és egy cselekvési terv meghatározásáról rendelkezik - a közeljövőben nincs komoly költségvetési vonzata, a fölállítandó hivatal működését kellene állami pénzből finanszírozni. Az olimpiával kapcsolatos építkezések zömmel 2013 után indulnának meg, így a költségek - meg persze a kedvező hatások is - csak később lennének érzékelhetők. Ám ha igaz, akkor már euróval fizetünk 2012-2013-ra ez realitás lehet -, ami azt jelentené, hogy megfelelünk a maastrichti követelményeknek, vagyis az ország jobb államháztartási helyzetben menne bele az olimpiai projektbe.

- A hivatalnak addig is lenne forrásszerzési lehetősége, a fundraising: amennyit össze tud gyűjteni a magántőkétől és a lakosságtól, azt vissza is forgathatná - mondja Szalag-Berzeviczy Attila, aki szerint a 2020-as projekt beindulásának egyik érzékeny pontja a törvénytervezet parlamenti elfogadása.

- Dönteni kéne, mert az idő múlik, és minden egyes nappal kevesebb marad a felkészülésre, miközben folyik az uniós pénzek felhasználása, a harmadik nemzeti fejlesztési terv és stratégiai előkészítése. Ha a felkészülés jó, és a törvény elfogadásával keretet adunk ennek a projektnek. akkor könnyebben mozdul a magántőke, mert vannak szabályok. Márpedig a siker kulcsa, hogy milyen mértékig tudjuk a magántőkét bevonni. Egyre közeledik a 2011-es pályázati határidő, és látjuk. hogy Prága készül, újra jelentkezni fog a 2016-os jelentkezés elbukása után, 2020-ra is.

Mindenképpen nyertesek

Az eddigi olimpiákkal szemben a budapesti olimpia városon belüli rendezvény lenne, nem kellene elzarándokolni különböző távoli helyszínekre, ami már önmagában is érdekessé teszi. A sporteseményeket, - helyszíneket a Duna fűzné össze, a Hajógyári-szigettől a belvároson át a Csepel-sziget északi csúcsáig terjedően. Az olimpiai tervek tehát fölélesztik a Dunát - nincs még egy nagyváros, amelynek ilyen központi folyója lenne, és ne lenne rajta városi forgalom -, a fejlesztések többségére pedig a városnak olimpia nélkül is nagy szüksége lenne. Erről Beleznay Éva főépítész is beszélt az ml A szólás szabadsága című műsorában januárban, ahol elmondta: a projekt keretében amúgy is elkerülhetetlen fejlesztéseket kellene megvalósítani, csak feszesebb ütemben.

Az olimpiai projekt természetesen nem csak mentálisan ösztönző, pragmatikus szempontból is támogatásra érdemes. 2013-tól Budapest - fejlettségi szintje miatt - már nem fog uniós pénzeket kapni, szüksége van tehát egy olyan integrált városmodernizációs programra, amivel pályázhat uniós forrásokra. Az olimpiai projekt alkalmas erre. É ez az ország érdeke is. Kis kockázattal sokat nyerhetünk tehát. Szalay-Berzeviczy Attila úgy látja, a BOM az olimpia ügyével integrálni tudta a gazdasági versenytársakat és a politikai vetélytársakat is. Ha intézményesíteni tudjuk azt, hogy vannak célok, amelyekért érdemes és lehet együttműködni, akkor is nyertesek leszünk, ha az olimpiát nem is nyerjük meg.

Vetélytársak

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) még idén októberben dönt a 2016-os olimpia helyszínéről A "rövid listán" négy város maradt: Chicago, Tokió. Rio de Janeiro és Madrid. Ha az utóbbié lesz 2016, akkor Szalay-8erzeviczy Attila, a BOM elnöke szerint a budapesti olimpia lehetséges dátuma 2028-ra vagy 2032-re csúszik, mert 2020-ban Európa nem jöhet szóba. Ennek ugyan nem nagy a valószínűsége - a spanyolok 1992-ben rendeztek olimpiát Barcelonában -, de a döntések soha nem a papírforma szerint születnek. A BOM elnöke úgy véli, számunkra Chicago lenne a legjobb, mert jó, ha a pályázatunk a szuperhatalmakat elkerüli. Oroszország - Szocsi - megkapta a 2014-es téli olimpiát, Ausztrália nemrég, Kína most rendezett nyári játékokat, 2012-ben London következik, így ha Amerika megkapná 2016-ot, akkor 2020-ban nem lenne gigászi versenytársunk, lehet, hogy Prágán kívül "csak" az olasz, német, francia és spanyol fővárosokkal kellene Budapestnek összecsapnia.

Prága másodszor: 2016 után 2020?

A prágai városi tanács a közvéleményt is meglepő elkötelezettséget tett 2008 decemberében a prágai olimpiai pályázat mellett, miután bejelentette, hogy 2009-ben további 25 millió cseh koronát - 964 ezer eurót, körülbelül 280 millió forintot - áldoz önkormányzati forrásokból a 2020-as nyári játékokon való indulás megalapozásához. A cseh főváros nem először pályázik, de a 2016-os nyári játékokra való jelentkezésekor csalódnia kellett, mert 2008 júniusában nem került be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság négy várost tartalmazó úgynevezett rövid listájára: hét város közül a hatodik lett, csupán az szeri fővárost, Bakut előzte meg. A városháza igazgatóhelyettese megerősítette, hogy vizsgálják az újraindulást, mivel még egy város sem futott be az első ajánlattétellel. A mostani támogatást nem minden városházi küldött szavazta meg, többek között az egyik főpolgármester-helyettes is ellenzi Prága olimpiai jelentkezését. A támogatók szerint a 2020-as prágai pályázat kidolgozása a NOB döntésétől és a nyári játékok jövőbeli formátumától is függ, mert ha a nyári olimpia "a pekingi megalomániás irányba halad", akkor Prága valószínűleg leállítja az erőfeszítéseit. A prágai olimpia közvetlen költségei ugyanis 89 milliárd koronát tennének ki - amint azt a PricewaterhouseCoopers 2007-es független esettanulmánya becsülte - szemben a 2008-as pekingi olimpia 700 milliárd koronát elérő összköltségével. Prágai források szerint a cseh hivatalosságokat láthatóan nem aggasztja a jelenlegi pénzügyi krízis. A 2012-es londoni olimpia szervezői már kora októberben aggodalmaiknak adtak hangot: bejelentették, hogy mintegy 423 millió dollárnyi hiány van az olimpiai falu pénzügyi alapjaiban, s a fejlesztő banki forrásokért küzd. Prága jelentkezésének legfőbb politikai támogatója a főpolgármestere, Pavel Bém, de sem Topolanek miniszterelnök - akinek kabinetje nem adott pénzügyi garanciát a 2016-os prágai jelentkezésre -, sem Klaus államfő - pedig lelkes sportbarát - "nem szeretett bele" az olimpiai projektbe. A Cseh Olimpiai Bizottság egy tagja kijelentette, hogy a politikai konszenzus megteremtése középtávon kulcskövetelmény: "ahhoz, hogy legyen esély, a kormánynak és a nemzeti olimpiai bizottságnak egységben kell dolgoznia, és az ellenzéknek is tolerálnia kell az erőfeszítéseket".

Támogatóink