A MOB és a MPB stratégiai partnere

MOB-BOM: Pálfordulás

Népszabadság, 2006. május 24. 
     
Ahhoz képest, hogy a január 28-i közgyűlésen még teljes mellszélességgel kiállt a Budapesti Olimpia Mozgalom mellett, a Nap-kelte tegnap reggeli adásában heves kirohanást intézett a civil szervezet ellen Schmitt Pál, a MOB elnöke.

Csak emlékeztetőül, a bizottság első embere a négy hónappal ezelőtti tanácskozáson még így nyilatkozott arról a mozgalomról, amelyet tavaly novemberben tizenöt hazai nagyvállalat alapított, s amelynek deklarált célja a marketing eszközeivel segíteni a játékok esetleges magyarországi megrendezését: „Az elnökség támogatásáról biztosította a civil kezdeményezést, egyetértett azzal, hogy 2020-ban vagy 2024-ben olimpiát rendezzünk Budapesten. Kértük, hogy az elnökség valamennyi tagjának a nevét jegyezzék be a mozgalmat elindítók soraiba.”

A jelenleg mintegy 200 millió forinttal gazdálkodó BOM mára nemkívánatossá vált a Magyar Olimpiai Bizottság számára - legalábbis ez derült ki abból az interjúból, amelyet műsorvezetőként Gyárfás Tamás MOB-alelnök készített Schmitt Pál MOB-elnökkel.

Arról ugyan már korábban is tudni lehetett, hogy a bizottság - a NOB jogi szakvéleményére hivatkozva - védettnek tekinti az olimpia szót, így elfogadhatatlannak tartja, ha azt egy másik társaság használja (erről a MOB múlt szombati közgyűlése Schmitt szerint egyhangú állásfoglalást adott ki), arra azonban csak most derült fény: akad jó néhány egyéb kifogás is a BOM-mal kapcsolatban.

„A paralel szervezet félrevezeti a sportolókat, a szponzorokat és a politikát” - hangsúlyozta tegnap Schmitt, akinek mondandójából egyértelműen kiviláglott: elsősorban az aggasztja, hogy a BOM-ot létrehozó cégek nem a Magyar Olimpiai Bizottság tevékenységét támogatják tízmilliókkal, hanem saját mozgalmukat. „Meg kellene kérdezni azokat, akik nem nekünk adták a pénzt, hogy miért nem, holott a céljaink azonosak. Ráadásul akadnak közöttük olyanok, akik üzletileg ellenérdekeltjei a MOB szponzorainak” - jegyezte meg. A BOM vezetőjére, Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnökre utalva Schmitt így fogalmazott: „Sajnos a szponzorok kétszázmillió forinttal megajándékozták őt, nyilván, mert befolyásos fiatalemberről van szó. Ez nem fair, hiszen mi összesen ötvenmillió forint állami támogatást kapunk.”

A MOB-elnök - miközben elmondta, hogy már Jacques Rogge NOB-elnökkel is tárgyalt az ügyben, és a belga sportdiplomata arra kérte őt, a leghatározottabban lépjen fel a civil szervezet tevékenysége ellen, minek nyomán a MOB bíróságon támadja meg a mozgalom bejegyzését - megoldási javaslatként felvetette: „A BOM-ot képviselők vagy visszavonulnak, vagy bejönnek hozzánk, nyitunk egy alszámlát nekik, és majd ellenőrizzük, hogy mire költik a sok pénzt.”

Az ügy szövevényességét jól mutatja, hogy a BOM-hoz az említett tizenöt nagyvállalaton, s a hozzájuk később társult további hat cégen kívül sportszövetségek és egyesületek is csatlakoztak már; köztük az az öttusaszövetség, amelynek elnöke Császári Attila MOB-alelnök, illetve az a Vasas, amelynek első emberét, Markovits Lászlót éppen szombaton választotta elnökségi tagjai sorába a MOB... (Hogy még pikánsabb legyen a helyzet, maga Szalay-Berzeviczy is MOB-tag).

Schmitt egyébként kiállt Budapest olimpiarendezése mellett (bár nyomatékosította, hogy a mozgalom által eredetileg tervbe vett 2016-os évben nincs esély a győzelemre), ugyanakkor - mind mondta - „az esetleges pályázat csupán három pilléren nyugszik: a kormány, a főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság igenjén. A negyedikre, egy civil szervezetére semmi szükség.”

Az elhangzottakkal kapcsolatban megkérdeztük Kamuti Jenőt, a MOB főtitkárát: minek tulajdonítja a bizottság hozzáállásában négy hónap alatt bekövetkezett pálfordulást?

- A korábbi tervekkel ellentétben nem írhattuk alá az együttműködési megállapodást a BOM-mal, hiszen időközben megkaptuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jogi állásfoglalását arról, hogy a mozgalom nem használhatja nevében az olimpia szót - magyarázta. - Egy biztos: a jelenlegi helyzet senkinek nem jó, úgyhogy magam minden erőmmel az ellentétek elsimításán leszek.

A felvetésre, miszerint a Schmitt Pállal készült tévéinterjúból kiderült, hogy a bizottságnak mindenekelőtt az a legnagyobb gondja: miért a BOM-hoz, s miért nem a MOB-hoz folynak be a súlyos tízmilliók, a főtitkár így reagált:

- Nem gondolom, hogy így lenne. Nekünk a struktúrát illetően vannak ellenérzéseink, hiszen lassanként az a látszat alakul ki, hogy Magyarországon a mozgalom az olimpiarendezési szándék zászlóvivője.

Szalay-Berzeviczy Attila nem kívánt reflektálni az elhangzottakra; közölte: a Budapesti Olimpia Mozgalom néhány napon belül tartandó elnökségi ülésén alakítja ki álláspontját a kialakult helyzetről. Ugyanakkor Siklós Erik, a mozgalom szóvivője annyit fontosnak tartott most megjegyezni, hogy egy magyarországi olimpia nemzeti összefogás nélkül megvalósíthatatlan, és a BOM éppen az egység megteremtését tekinti legfontosabb feladatának. Hozzátette, hogy a szervezet meg is tette a pályázáshoz szükséges első lépést: saját költségvetéséből finanszírozva megrendelte annak a megvalósíthatósági tanulmánynak az aktualizálását, amelyet 2002-ben - akkor még 2012-vel tervezve - készítettek, hozzávetőleg félmilliárd forintért.

A Budapesti Olimpia Mozgalom alapítói: Aegon Magyarország Zrt., Budapesti Értéktőzsde Zrt., Concorde Értékpapír Zrt., Danubius Rádió Zrt., Magyar Telekom Nyrt., Magyar RTL Televízió Zrt., Magyar Villamos Művek Zrt., Malév Zrt., MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., OTP Bank Nyrt., Richter Gedeon Nyrt., Sanoma Budapest Kiadói Zrt., SAP Hungary Kft., Synergon Informatika Nyrt., TriGránit Fejlesztési Zrt.

Támogatóink