A MOB és a MPB stratégiai partnere

Az olimpia húzhatná ki az országot a mocsárból

Népszabadság, 2009.01.12., 5. oldal
http://nol.hu/belfold/lap-20090112-20090112-30

Az olimpia révén kimászhatnánk a gazdasági válságtól még ingoványosabbá vált pannon mocsárból - állítja Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT korábbi elnöke, a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) alapítója.

- A Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberben egyhangúlag támogatta a 2020-as olimpia megpályázásának előkészítését célzó törvény tervezetét. Az azóta megállított kormányzati negyedről is decemberben tárgyaltak a fővárosi képviselők, igaz, egy évvel korábban. Nem baljós az egybeesés?

- A kormányzati negyed a politika által előkészített, politikai projekt volt, amelynek bukása így törvényszerű volt. Az olimpia megpályázásának alapos előkészítése ellenben a kormánytól, a pártoktól távol, a civil szférában kezdődött meg három éve, amikor Magyarország vezető vállalatai és üzletemberei létrehozták a Budapesti Olimpiai Mozgalmat. Ebben a konstrukcióban az olimpia ügye képes átugrani a politikai árkok felett.

- Nagy ugrás lesz. A gazdasági válság okán sem sikerült egységfrontot kovácsolni. A nemzeti csúcs eredménytelensége láttán éppen ön fakadt ki: nekünk Mohács kell.

- Sajnos, mi mindig csak külső kényszerítő erők hatására tudunk jól teljesíteni. A lakosság többsége csak holnapig, politikusaink pedig a következő választásokig képesek ellátni. Ezért nem léteznek országunkkal kapcsolatos víziók. Ma csak a rövid távú problémák tűzoltása folyik, ami az egyik fő oka a gyenge növekedési eredményünknek. Ebből következően folyamatosan defenzívában vagyunk, csak futunk az események után. Márpedig fordítanunk kell, kesergés helyett ki kell törnünk ebből a helyzetből. Ehhez viszont szükség van egy mindenkit lelkesítő, nagy dobásra. Ilyen lehet az olimpia, s az arra való felkészülés, ami több parlamenti cikluson átívelő, országfejlesztő és gazdaságélénkítő program. Költségvetési fegyelemre, összefogásra és tervezésre kényszerítene minket, ami ismét visszahelyezné Magyarországot a világ térképére.

- A hiten kívül pénzre is szükség lenne. A két éve készült megvalósíthatósági tanulmány 5100 milliárd forintra becsülte a várható költségeket. Honnan teremtenénk elő ezt a temérdek pénzt?

- A tanulmány szerint a kizárólag az olimpiához köthető költség 518 milliárd forint, amely magában foglalja a pályázás, a rendezés, a szükséges sportlétesítmények árát. Ráadásul az összeg jelentős részét csak a játékok biztos elnyerése után, 2013-tól kellene elkölteni. A fennmaradó 4582 milliárd forintot olyan tömegközlekedési és infrastrukturális fejlesztések adják ki, amelyek részben folyamatban vannak, illetve az olimpia nélkül is szükségünk van rájuk, éppen ezért már szerepelnek a fővárosi és országos fejlesztési tervekben. Az olimpiával kapcsolatos állami teher a várható költségvetési kiadások 2,4 százaléka lenne egy olyan időszaktól kezdve, amikor remélhetőleg már az euró lesz a hazai fizetőeszköz. Az unióba lépésünk egyik fő hozadéka a Magyarország fejlesztésére lehívható közel 7000 milliárd forint. Az Olimpia Törvény elfogadása a politikai konszenzus konzerválása mellett biztosítaná a játékszabályokat, ami elengedhetetlen a magántőke minél sikeresebb bevonásához. Ez még nem jelentené azt, hogy 2011-ben biztosan kandidálunk, ez csupán egy döntés lenne a pályázat-előkészítő bizottság felállításáról, mely a következő két évben a nemzetközi lobbitevékenység mellett a pályázati anyag és a pénzügyi ütemezés kidolgozását, a jelentkezéshez és a rendezéshez szükséges befektetői források felkutatását, valamint a különböző politikai, közigazgatási és sportszakmai testületek közti koordinációs munkát végezné. A törvénynek - az iroda működtetését leszámítva - nincsenek költségvetési hatásai.

- Az utóbbi idők olimpiái után meglehetősen lehangoló elemzések láttak napvilágot a rendezés magas költségeit illetően.

 - Tokiót, Szöult, Barcelonát az olimpia lendítette fel, ez csinált belőlük világvárost. Ha valóban olyan rossz üzlet lenne, akkor nem tolonganának annyian a rendezés jogáért. Az olimpia valóban nem az egyszezonos meggazdagodás útja. Az infrastrukturális befektetések hosszú távra szólnak. Autópályát, hidat sem az azonnali nyereség okán építünk. A veszélyt a költségek elszállása jelenti. Ennek oka lehet a monstre beruházások áradata, mint Montrealban, illetve a mediterrán lazaság, amelynek következtében minden az utolsó pillanatban készült el, persze jelentős felárral, mint Athénban. Nekünk jobban kell csinálni.

- Biztosan a gazdasági válság a legmegfelelőbb időpont egy ilyen nagyszabású projekt elindítására?

 - Erre nincs megfelelő pillanat. A borongásra hajlamos magyaroknál meg különösen nincs. Viszont most van itt az a történelmi pillanat, amikor jelentős uniós pénzek állnak rendelkezésre a modernizáláshoz. Az eddigi rendező városok sem akkor pályáztak, amikor úgy érezték, készen állnak, hanem akkor, amikor úgy gondolták, itt az ideje belevágni egy átfogó, nagy fejlesztésbe. Aki elviszi az első kelet-közép-európai olimpiát, legalább 50 évre elszívja a "levegőt" a régió többi városa elől. Prága már megpályázta a 2016-os olimpiát, Varsóban labdarúgó-Eb-döntőt rendeznek 2012-ben. El kell döntenünk, felvesszük-e a kesztyűt és harcolunk, vagy inkább gyártjuk tovább az alibi kifogásokat, a vegetálást és a lemaradást választva.

- A pályázó városnak mindig hozzá kell adnia valamit az olimpiai mozgalom eszméjéhez. Mivel rukkolhat elő Budapest?

- Többek közt ennek a kitalálása az egyik fő feladata a pályázatot előkészítő bizottságnak. A decemberi fővárosi határozatban szereplő "dunai szigetek olimpiája" elnevezés mindenesetre jelzi, hogy a pályázatunkat a folyóra, a termálvizeinkre kell majd felfűzni. A vízibuszok működtetésével a Duna részt venne a városi tömegközlekedésben, ráadásul a két partján kikötött hotelhajókkal kezelni lehetne az ideiglenesen megnövekvő szállásigényeket. Budapest pályázatának egyik fő erősségét jelentené, hogy a játékokat nem külső zöldmezős területre száműzné, hanem befogadná a városba, így az olimpia hatása a millenniumi építkezésekhez hasonló nyomot hagyhatna fővárosunk arculatán.

- A Magyar Olimpiai Bizottság és a Budapesti Olimpiai Mozgalom kapcsolata korábban nem volt felhőtlen. Változott ez a fővárosi támogatás hatására?

- Bízom benne, hogy a decemberi fővárosi határozatot és a hétvégi MOB tisztújító közgyűlést követően mihamarabb le tudunk ülni Schmitt Pállal, hogy egyeztessünk az Olimpia Törvény parlamenti elfogadásához szükséges lépésekről.

- Két éve a lakosság kétharmada támogatta az olimpia megrendezését. Hogy állunk most?

- A lakosság stabil háromnegyedes többsége támogatja a 2020-as olimpia megpályázását.

- Mikor kerülhet az Országgyűlés elé a törvényjavaslat?

- A közgyűlés által elfogadott törvényjavaslatot a főváros és a BOM még karácsony előtt közösen küldte el a pártok vezetőinek, a kormánynak és az államfőnek, hogy mihamarabb megkezdődhessenek az egyeztetések a végső szövegről. Így még az EP-választási kampány beindulása előtt az Országgyűlés napirendre tűzheti az ügyet.

Támogatóink