A MOB és a MPB stratégiai partnere

Az olimpia a legnagyobb gazdasági vállalkozás a világon – készen állunk rá?

Estate Magazin, 2008/2., 22-26. oldal

Szalay-Berzeviczy Attila, a 2020-as budapesti olimpia megrendezéséért küzdő BOM elnöke. A civil szervezet vezetőjével az előttük álló nehéz feladatokról, a lehetetlenről és a landmark épületekről beszélgettünk, illetve arról, hogy mivel díszítené a Gellért-hegy tetején emelkedő Szabadság-szobrot.

- Mi a BOM?

- A Budapesti Olimpia Mozgalom egy közhasznú egyesület, melyet az ország 15 meghatározó vállalata és több mint 100 magánszemély hozott létre 2005-ben, azzal a céllal, hogy a politikától távolságot tartva beindítsuk mindazt a munkát, amely szükséges ahhoz, hogy 2011-ben Budapest megpályázza a 2020-as nyári olimpiai és paralimpiai játékok rendezésének jogát.

- Tehát egy jó értelemben vett civil lobbyszervezet. Hol tartanak most?


- Megcsináltattuk a döntéshozatalhoz szükséges megvalósíthatósági- és hatástanulmányt, valamint előkészítettük a projekt összefogásához szükséges olimpia törvény első szövegtervezetét. Mindeközben pedig egy olyan szemléletformáló reklámkampányt folytattunk, amely a társadalom széles rétegeihez próbálja meg eljuttatni a budapesti olimpia eszméjét. Első jelentős sikerünket tavaly június 28-án könyvelhettük el, amikor a Fővárosi Közgyűlés ötpárti egyetértéssel nyolc határozati pontba foglalva megbízta a főváros vezetését, hogy kezdje el a 2020-as olimpia megpályázásának előkészítését. Ennek a nyolc pontnak a részét képezi az olimpia koncepciójának beemelése a Podmaniczky-tervbe, valamint a helyszínek kiválasztása is. A főépítészi irodának idén nyárra kell letennie a terveket és a helyszín javaslatokat a Közgyűlés elé.

- Mi az Önök szerepe a terület kiválasztásában?


- Beleznay Éva, Budapest főépítészének vezetésével létrejött egy munkacsoport, amelynek a tevékenységében a BOM szakemberei is részt vesznek. Jelen állás szerint három koncepció létezik: a Duna menti olimpia, a dunai szigetek olimpiája és a városmegújító olimpia. Ebből két variáció a Puskás Ferenc Stadion és környékére koncentrál, a harmadik pedig Csepel északi részére.

- Miért jobb a koncentrált fejlesztés annál, mint amikor az egész város „kap” a fejlesztésekből, nem csak egy relatíve kis terület?


- A koncentráltság lényege a jó és gyors átjárhatóság biztosítása a különböző versenyszámok között. Mindhárom koncepció arról szól, hogy az újonnan létesülő építmények és infrastruktúra integráns részei legyenek a városnak, szemben például a Sydneyben alkalmazott modellel, amely a város mellett, Homebush Bayben, zöldmezős beruházásként kezelte az egész olimpiai komplexumot. A másik közös vonásuk a Duna hangsúlyos szerepe. Az események helyszínei ugyanis eltérő mértékben a folyó melletti területekre lennének felfűzve. Így egyrészt életet lehelnének a páratlan adottságú, de helyenként méltánytalanul elhanyagolt parlamenti szakaszokba, másrészt a Dunán horgonyzó úszó szállóhajókkal a nagyszámú vendég ellátásáról is gondoskodhatunk. Megvalósulna az a régi álom, hogy a Margit-sziget és Csepel közötti Duna szakaszt a jelenleginél jóval intenzívebben vonjuk be a város tömegközlekedésébe. Azért lenne szerencsés minél előbb dönteni az olimpia helyszínéről, mert ezek a beépítetlen területek lassan elfogynak, beépülnek.

- A Csepel-sziget északi részét jelenleg spanyol ingatlanbefektetők „pihentetik”…


- Ha ez a helyszín kapna zöld utat, akkor természetesen a Fővárosnak velük kellene megállapodnia, de szerintem egy páratlan vállalkozás nem lenne ellenére egyetlen ingatlanfejlesztőnek sem.

- Mekkora most egy Magyarországon rendezendő olimpia hazai támogatottsága?


- A BOM munkájának talán legnagyobb érdeme, hogy sikerült depolitizálni a budapesti olimpia ügyét. A tavaly nyári fővárosi közgyűlési szavazáson nulla tartózkodás mellett és nulla ellenszavazattal támogatta az olimpia ügyét a politika, miközben a legfrisebb felmérések szerint a lakosság 77 százaléka támogatja a 2020-as olimpia megpályázását.

- Ez szinte túl szép, valóban ennyire nagy az egyetértés?


- Természetesen vannak szkeptikusok és ellenzők is, miközben a támogatók között is csak kevesen vannak, akik valójában is úgy gondolják, hogy Budapest nyerhet. De nem is fontos, hogy mindenki biztos legyen a sikerben. Elég, ha van néhány fanatikus, aki végig húzza a szekeret, a többiek pedig hagyják futni a kocsit, esetleg időnként meg is lökik, hogy továbblendüljön.

- Ennyi elég egy álom beteljesüléséhez?


- Az olimpia most már nem csak egy álom, hanem egy létező és beindult projekt forgatókönyvvel és stratégiával. Amíg csak beszélgetünk, hogy „de jó lenne”, addig álom, de ennél ma már előbbre tartunk.

- Lassan de folyamatosan összeáll a puzzle?


- Ha minden a tervek szerint halad, akkor az országgyűlés az év végén foglalkozhat az olimpia törvénnyel, amit a Főváros és a BOM közösen nyújt majd be a kormánynak és a parlamenti frakcióknak. Ha a képviselők ezt megszavazzák, akkor 2009-től megkezdődhet az intézményesített felkészülés. Ennek a törvénynek az idei elfogadása nem azt jelentené, hogy már biztosan nevezünk, illetve, hogy kötelezzük az akkori kormányt a nevezésre. A jogszabály elindítja a felkészülést, és rögzíti az ötpárti konszenzust. A 2011-ben hatalmon levő kormány és a fővárosi vezetés mindent áttekintve ez alapján el tudja majd dönteni, hogy valóban nevez-e. Az évszám azért is fontos, mert abban az évben lesz Magyarország az EU soros elnöke, így jelentős nemzetközi figyelem mellett tehetnénk meg ezt a történelmi lépést.

- Tegyük fel, hogy itthon mindenki egy emberként pártolja az ügyet. Mi a helyzet a külvilág támogatásával?


- Bár már ott tartanánk, hogy ezzel kellene foglalkozni. De viccet félretéve nem kis hendikeppel vágnánk bele ebbe a vállalkozásba, mert Magyarország kicsi és magányos: nem vagyunk politikai, gazdasági vagy katonai szempontból stratégiailag fontosak. Nem vagyunk tagja az angol common wealth-nek, sem a szláv népek családjának, és nem számíthatunk arab testvérek szavazatára sem. Igaz, olyanok is kevesen vannak, akik ellenszenvvel bírnak a magyarok iránt. Éppen ezért nekünk mindenkinél ügyesebben kell megjátszanunk az országok és kormányok közötti reciprocitás lapjainkat. A kapcsolati hálónkat sűrűbbre kell szőnünk, a diplomáciai csatornákat is kiválóan működővé kell tennünk.

- Hogyan állunk az infrastruktúra terén?


- Nem a monumentális sportlétesítmények, hanem a komoly változást hozó infrastrukturális létesítmények építésével kell kezdeni a munkát. Olyan épületeken dolgozzanak a daruk először, amelyekre az olimpia nélkül is szükség van. 2012-ben jönnének a NOB ellenőrei először helyszíni szemlére. Az egy sorsdöntő találkozás, amire nekünk már fel kell majd tudnunk mutatni valamit.

- Mit kellene felmutatnunk nyolc évvel az olimpia előtt?


- Kezdjük a legfontosabbal, a Ferihegy reptér bővítésével. Erre szerencsére megvannak azok a garanciák a tulajdonostól, a német Hochtief AirPort GmbH-tól, amely biztosítja, hogy ezzel a kérdéssel nem lesz gond. Ezen túl meg kellene csinálni a reptéri gyorsforgalmi út modernizálását és kiszélesítését. Olimpia nélkül is tarthatatlan, hogy a rendszerváltás után 18 évvel még mindig csak egy kétszer egy sávos út köti össze a fővárost az egyre nagyobb utasforgalmat lebonyolító egyetlen nemzetközi légikikötőnkkel. Ha ezt a NOB ellenőrei így meglátnák, már fordulnának is vissza, főváros többi részére már nem is lennének kíváncsiak. Ezen túl pedig be kell fejezni az M0-ás körgyűrűt, ami tehermentesítené a fővárost. Ha Csepelen lenne az olimpia, akkor a körgyűrűre terelt átmenő forgalom már nem terhelné az odavezető utat. Bár csúszásban van, addigra valószínűleg révbe érünk a négyes metróval, de emellett minden bizonnyal szükség lesz 5-ös metróra is, amely észak-déli irányban érintené Csepelt. Régóta szó van az aquincumi és az albertfalvai hídról, amelyeket az olimpia nélkül is meg kell építenünk. Az autópályák terén az elmúlt években nagy lépéseket tettünk, most már csak be kell őket fejeznünk, hogy elérjenek a határainkig. A vitorlás versenyek rendezésénél egy helyszín jöhet szóba, ez pedig Balatonfüred. Meg kell oldani, hogy megfelelő áteresztőképességű gyorsforgalmi út épüljön Veszprémtől Füredig. A Balaton északi partján futó 71-es út már napjainkban is be van dugulva. Ha mindezeket 2012-re megépítjük, akkor már jobban állunk, hiszen a főváros egyébként is csodálatos fekvésű, és már most is van mit mutatnia az idelátogatóknak.

- Mi a helyzet a sportlétesítményekkel?


- Egy épület sorsáról addigra biztosan döntenünk kell: a Puskás Ferenc Stadion jövője évek óta függőben van. Vagy teljesen újjá kell építeni, vagy le kell bontani és helyére vagy Csepelre egy XXI. Századi minőségű stadiont kell építeni. Ha ilyen döntés születik, akkor 2012-ben legalább azt kell tudnunk megmutatni, hogy már állnak a daruk, folyik a kivitelezés.

- Az ország költségvetése tartósan magas hiányt görget maga előtt. Abban többé-kevésbé mindeni egyetért, hogy csökkenteni kell az állami kiadásokat, elsősorban a szociális büdzsét kell kisebbre venni. Nem ellentmondás ezzel a háttérrel nagyszabású építkezésekbe kezdeni?


- Ami az olimpia ügyét a véleményünk szerint most tette aktuálissá, az a közel 8 milliárd forintnyi fejlesztési pénz, ami az EU különböző strukturális és kohéziós alapjaiból Magyarország rendelkezésére áll. Noha ezeket nem lehet közvetlenül olimpia címen megszerezni, azonban az általuk finanszírozott projektek közelebb hozhatják Magyarországot egy olimpia megrendezésére alkalmas állapothoz. A korábban felsorolt infrastruktúra fejlesztésekre az olimpia nélkül is szükség van, ráadásul részei a hosszú távú országos és fővárosi fejlesztési terveknek. Az ország gazdaságának a kilábalásához ma nem elegendő pusztán az államháztartási egyensúlyra koncentrálni, szükség van a növekedés újbóli beindítására és annak egy magas szinten történő fenntartható pályára állítására. Márpedig a növekedés egyik feltétele a meglevő infrastruktúra, valamint a beruházási kedv és hajlandóság. Látható, hogyan alakul azoknak a településeknek a helyzete, amerre megépült az autópálya. Az olimpiához szükséges fejlesztések fedezetét egy négy százalék feletti gazdasági növekedés és egy négy százalék alatti államháztartási hiány közti pozitív különbség termelné ki. Jelenleg egy százalékos növekedés mellett 5-6 százalékos a költségvetés hiánya. Ez utóbbi kilenc százalékról apadt ekkorára, de közben a növekedés üteme is lelassult. A rés továbbra is megvan. Ennek rendbetétele az euró bevezetésétől és az olimpia ügyétől függetlenül is élet-halál kérdés számunkra.

- Az athéni olimpia kapcsán elhangzott, hogy az épületek utóhasznosítása korántsem problémamentes. Milyen elképzeléseik vannak erre idehaza?


- A NOB azoknak a városoknak adja oda a rendezés jogát, akik leginkább emberközpontú tervekkel állnak elő, nem ígérnek erőn felül, és van utóhasznosítási tervük arra vonatkozóan, hogyan épül be a rendező város életébe az olimpia hagyatéka. Az olimpiai mozgalomnak sem hiányzik, hogy tönkremenjen egy város, vagy hogy ott maradjon egy szellemfalu. Magyarország elég gyatrán áll sportlétesítmények terén. Elég furcsa, hogy világ legjobbjai vagyunk vízilabdában és kiemelkedők az úszósportokban, mégis szinte csak a muzeális értékű Komjádi és Hajós Alfréd uszodát tudjuk felmutatni. Régóta tervbe vették egy ötezer főt befogadni képes kongresszusi központ megépítését is, ami kiváló helyszínül szolgálna a vívás, az asztalitenisz és a súlyemelés számára. Lovas nemzetnek tartjuk magunkat, de nincs egyetlen igazi lovasközpontunk sem. Ezeket tehát egy budapesti olimpiától függetlenül is meg kellene építeni, hogy sportolóink megfelelően tudjanak felkészülni a soron következő olimpiákra. Másrészt az építészet folyamatosan fejlődik, az utóhasznosítás technológiai kérdés. Az atlantai olimpiai stadiont baseball stadionná alakították, a sydney-i stadionnál pedig lebontották a kapuk mögötti nézőteret, fenntartható méretűvé alakítva a létesítményt. Egy nagy stadionra az olimpiától függetlenül is szükségünk lenne, akár egy Bajnokok Ligája döntő, egy atlétika vb, vagy egy foci Eb vagy akár komolyzenei koncertek megrendezéséhez.

- Tegyük fel, hogy megkapjuk a rendezés jogát. Nem tart attól, hogy az történne, ami most Pécsen, a 2010-es kulturális főváros előkészületei kapcsán?


- Mesterek vagyunk abban, hogy hogyan kell elrontani a dolgokat, de nem gondolom, hogy átok ülne rajtunk. Egyébként is tanulhatunk a korábbi hibákból. Azért készítettük az olimpia törvényt, hogy létrejöjjön egy olyan szervezet, amely a fővárossal és a kormánnyal együttműködve, de a politikától mégis függetlenül dolgozhat. Az olimpia a legnagyobb gazdasági vállalkozás a világon, számunkra a honfoglalás óta ez lenne a legnagyobb vállalkozásunk. Ehhez paradigmaváltás kell, és pozitív diszkrimináció a cél érdekében. Kicsi az esélyünk, a feladat pedig nehéz. Ha könnyű lenne, akkor már más korábban megcsinálta volna. Ugyanakkor hiszem, hogy az olimpia megrendezése nem lehetetlen. Ha nem ütközöm falakba, márpedig az elmúlt három évben még nem ütköztem falakba, akkor nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy mások már ütköztek.

- Mi a véleménye arról, hogy szükség lenne egy szimbolikus épületre, valami igazán nagy dobásra is?


- A BOM a kereteket próbálja megteremteni ahhoz, hogy a különböző szakmák valóban tudjanak dolgozni a részleteken és fejlesztéseken. A magánvéleményem az, hogy Budapestnek szüksége lenne felhőkarcolókra, landmark épületekre. Olyanokra, amelyek építészeti csodaként lennének nyilvántartva. A Parlament, a Lánchíd vagy a Vár mind varázslatos elemei Budapestnek, de mégsem olyan ismertek a világban, mint mondjuk a modern idők újszülöttjei: a sydney-i operaház, a kuala lumpuri Patronas ikertornyok, a World Trade Center elpusztult tornyai, a dubai Burj Al Arab, vagy a pekingi fészek nevű olimpiai stadion. Ez persze annak is köszönhető, hogy ma Magyarország nincs fenn a világ térképén: az 1956-os forradalom, illetve Puskás Ferenc óta nem volt olyan lépésünk, amire felfigyelhetett volna a világ. Ha az olimpia apropóján építenénk egy valóban világraszóló landmark épületet, az a meglévő történelmi értékeinket is új megvilágításba helyezné. Az én „titkos vágyam” az, hogy az olimpia elnyerése esetén a Gellért-hegy tetején emelkedő Szabadság-szobor új szerepet és jelentést kapjon: akkor az olimpiai ötkarika felkerülésével a szobor talapzatára, a magyarországi rendezésű olimpia örök emlékműve lenne.

Támogatóink