Ars poetica

Miért a Szabadság szobor?

Kisfaludi Stróbl Zsigmond Szabadság szobra maga az ellentmondás. Kisfaludi szobra maga a folyamatosság. S mint ilyen, önellentmondó, ugyanakkor a város felett kifeszülve álló hatalmas szobor, képes arra, hogy megjelenítse, képviselje, szimbolizálja Budapestet, a magyarokat. Ezt az ellentmondásos, szabadságvággyal teli, az Olimpia művének megvalósításához, ha kell, akár politikai kurzusokon átívelő folyamatosságot is megteremteni képes nemzetet. Hiszen a Szabadság szobra, maga a kurzusokon átívelő folyamatosság is egyben. Kisfaludi szobra került már a horthyzmus gyanújába. A Budapestet 1945 tavaszán megszálló parancsnok, Vorosilov marsall személyes megrendelése nyomán szovjet-kommunista szimbólumként is inszinuálódott. A III. Magyar Köztársaság első hónapjaiban Szentjóby Tamás „A Szabadság Lelkének” szobrává avatta egy több napos performance során, amikor a pálmaágat tartó nőalakot helikopterről lepellel vonta be, s ezzel az eredeti emlékművet rituálisan megfosztotta rossz történelmi képzeteitől. A Szabadság-szobor 1989 nyara óta éppen úgy áll Budapest felett, mint az azt megelőző negyvenegynéhány év alatt. Naponta milliónyi városlakó pillant föl rá, s turisták tízezrei keresik fel. Levizsgázott. Besimult a történelembe. Mint Rio de Janeiro egén a kitárt kezű Jézus, Budapest felett ez a különös, ellentmondásosságával együtt is a legszebb eszmény, a szabadság gondolatát képviselő nőalak áll őrt. Csapkodhatja a szél, verheti eső, szidhatják jobbról és balról is akár, egy emberöltőnyi ideje minden nappal egyre inkább a folyamatosság, a szabadság mindenekfelett való fontosságának szimbóluma.

(Bojár Iván)

 

"A KIHÍVÁS"

CIVIL MOZGALOM A MAGYAR OLIMPIA MEGRENDEZÉSÉRE
 
Amikor 2005. július 6-án a NOB elnöke, Jacques Rogge Szingapúrban bejelentette, hogy a 2012. évi Olimpiai Játékokat London rendezi, a teremben az angol delegáció tagjai örömmámorban törtek ki. "Ez egy különleges pillanat volt, amely London és az ország számára örökké felejthetetlen marad" - mondta Blair miniszterelnök. "Fantasztikus lehetőség előtt állunk, hogy megvalósítsunk mindent, amiről csak álmodtunk" - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Coe, a londoni pályázati bizottság elnöke. Livingstone, London polgármestere hozzátette: "Megmutatjuk a világnak, mit tud London és Nagy Britannia". A Trafalgar Square-en több tízezer fős tömeg ujjongott. London felett az angol légierő gépei szálltak el és festették az égboltra az olimpiai színeket. A nemzeti öröm ritka pillanatai voltak ezek.

A 2012. évi Olimpiai Játékok rendező városának kijelölése időszerűvé teszi, hogy a magyar olimpia régen dédelgetett gondolatát ismét megvizsgáljuk, és a megvalósítás irányába lépéseket tegyünk. A BOM Egyesület azokat a tekintélyes erőket fogja össze, akiknek meggyőződése, hogy az olimpia - a civil kezdeményezés alapján létrejött, igazi nemzeti egység alapján és a döntéshozók pozitív részvételével - megrendezhető, és Budapestnek a londonit követő lehetséges első nyári Olimpiai Játékok (2020) megrendezésére pályáznia kell. A Mozgalom meggyőződése, hogy az olimpia megrendezése a főváros és az ország érdekeit szolgálja, és pozitív kihatással lesz további fejlődésünkre.


1. A Budapesti Olimpia célja és hatásai

1.1 Az olimpia szerepe

Az olimpia, mint nemzetek vetélkedése a 21. század elejére már nem kizárólag sporteseményt, sportolók viadalát, hanem az alkotóképesség, a szellem vetélkedését jelenti, egy nemzet erejét és büszkeségét hirdeti. Mindenki, aki rendezésre pályázik, a világ szeme előtt vizsgázik nemzeti egységéből, sportdiplomáciai képességeiből, politikusi intelligenciából. Már az előkészítő, pályázati szakaszban is városok és nemzetek csapatai csapnak össze, először a pályázó város címéért, majd majd egy második fordulóban a rendezés jogának elnyeréséért.

Az olimpiarendezés joga kivételes kiváltság. A modern olimpiák 110 éves története alatt mindössze 22* város rendezhetett nyári olimpiát. A rendezés jogát elnyert város hét csodálatos éven át van a figyelem középpontjában. Az olimpiai előkészületek során nap, mint nap mutatja meg a nemzetközi közvéleménynek fantáziáját, innovációs képességeit, építészeti és kivitelező tudását, mozgósító erejét. Az utolsó fázisban, az olimpiai versenyek lebonyolításakor egy ország vizsgázik szervező képességéből, áldozatvállalásból. A rendezés sikere (vagy balsikere) világraszóló. Egy nemzet dicsőül meg és szerez hosszú évekre szóló hírnevet külföldön és nemzeti önbecsülést idehaza.
http://en.wikipedia.org/wiki/Summer_Olympic_Games

Magyarország történelme az elmúlt évtizedekben kevés olyan eseménnyel rendelkezett, amely a nemzetközi figyelem középpontjába állította volna, és amely a nemzetközi közvélemény tartós elismerését eredményezte. A 20. században a magyar futball aranycsapata (benne Puskás Ferenc, aki évtized óta külföldön - változatlanul - a legismertebb magyar), az 1956. évi forradalom napjai, és talán a 80-as évek Magyarországa, mint reformország sorolhatók ide. Ebből származó hírnevünk mára megkopott és nagyrészt feledésbe merült. Nem számítunk már példának sem sport, sem politika, sem gazdasági tekintetben. Ez a szürkeség öngerjesztő folyamatként mind általánosabbá, megszokottá válik, megüli már a magyar közgondolkodást is. Újra kell definiálni Magyarországot önmagunk és a világ előtt. Az olimpia rendezése erre kínál egyedülálló kitörési pontot. Az olimpia, mint a magyar szellem, gazdaság és sport grandiózus vállalkozása - ha jól csináljuk - teljesen új és pozitív fejlődési pályára és ismét a nemzetközi figyelem középpontjába állítja az országot.

Az olimpia rendezésének az előnyök mellett természetesen kockázatai is vannak.

1.2 A rendezés előnyei

• minőségi ugrásnak leszünk szemtanúi: modern sportlétesítmények, új utak, szállodák, lakónegyedek épülnek, megújul az infrastruktúra és a főváros úgy fejlődik, ahogyan a világvárosi jellegének kialakulása, a 19. század vége óta még soha. A gyorsított infrastrukturális fejlesztés felgyorsítja az ország felzárkózását az Európai Unió színvonalához.
• mivel az infrastrukturális beruházások 40 %-a országos fejlesztést jelent (a közút és vasúthálózat fejlesztése), ennek révén a vidéki városok fejlődése is jelentős lesz. A gyorsabban kiépülő autópálya rendszer előrehozza az ország elmaradott területeinek felzárkózását.
• a fővároson kívül eső sportesemények helyszínein is pótlólagos beruházásokra kerül sor.
• az olimpiához kapcsolódó fejlesztések növelik az ország iránti bizalmat, és ezen keresztül tovább ösztönzik a külföldi tőke beáramlását az országba.
• az olimpia rendezésével Budapest megszerezi a régió gazdasági, pénzügyi és kulturális központjának a szerepét.
• az olimpiai projekt beruházásai javíthatják az ország erőforrásainak kihasználását, ennek révén az előkészítés éveiben a GDP növekedése 0,1-0,2 %-kal felgyorsulhat.
• az olimpiai projekt beruházásai kedvező hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra.
• a Játékokra 1,2 millió nemzetközi turista érkezése várható. Az olimpia kapcsán az ország ismertsége nő, amelynek pozitív kihatása lesz a későbbi idők turizmusára is.
• kivételes ország propagandára nyílik lehetőség. Újságírók és látogatók ezrei jönnek a városba, szereznek élményeket és viszik hírünket szerte a világba. A felkészülés évei alatt fokozatosan erősödő médiaérdeklődés folyamatosan a külföld szemei elé tárja az országot.
• jelentős a humánerőforrás kihatás: személyi képesség; nemzetközi tapasztalat és elismertség fejlesztése - a gigaprojekt szervezési folyamatában nemzetközi szinten tárgyalóképes, kapcsolatot építő szakemberek sora termelődik ki.
• pozitív a társadalmi kihatás; régen nem látott nemzeti összefogásra nyílik alkalom. Politikai beállítottságtól függetlenül mindannyian büszkék leszünk Budapestre, az ország erőfeszítésére, a mi olimpiánkra. Az olimpia megrendezése a rendszerváltás, a NATO-ba és az EU-ba lépés után ismét - ezúttal tartósan, hosszú távra - összefogja Magyarországot.
• lélektani vetület: Magyarország a külföldnek, de főleg önmagának bebizonyítja, hogy képes nagyot gondolni, és azt megvalósítani – ez a pozitív tudat paradigmaváltást hozhat, ami évtizedekre előre az ország és nemzet növekedési pályáját egy magasabb görbére állítja.
• régi álom valósul meg: a versenyek ideje alatt a világ legnagyobb sporteseménye települ be a városba és reálisan elérhetővé válik a sportszerető és értő rétegek számára. Egy új generáció közvetlenül szerezhet magának ragyogó példaképeket.


1.3 A rendezés kockázatai
• a magyar gazdaság növekedési ütemének a vártnál kedvezőtlenebb alakulása hátrányos egyensúlyi feltételeket okozhat az olimpiai felkészülés bizonyos időszakaiban.
• a világgazdasági válság előre nem látható, hosszú távú következményei miatt a feszített ütemű beruházások relatíve nagyobb terhet róhatnak a költségvetésre, amely más területekről kell, hogy elvonjon további forrásokat.
• a megkezdett beruházások már nem állíthatók le, a költségek alultervezettsége esetén is az olimpia egyfajta kényszerpályát jelent, amely további erőforrásokat vonhat el az államháztartástól.
• rossz szervezés és ezáltal az építkezések elhúzódása - az ezt kompenzáló gyorsítás figyelembevételével - jelentősen növelheti az építkezések költségeit.
• az uniós források alacsonyabb szintje vagy a magántőke visszafogottabb részvétele a háttér infrastruktúra projektjeinek megvalósulását veszélyeztethetik.
• az olimpia, mint a világ legnagyobb rendezvénye felkelti a nemzetközi terrorizmus figyelmét.
• ha a létesítmények utóhasznosítását nem megfelelően tervezik, felesleges létesítmények épülnek, a jövő generációját terhelő fenntartási költség vonzatokkal.
• előfordulhat, hogy az olimpiai rendezvények látogatottsága nem éri el a kellő mértéket. Ekkor bevétel kiesés mellett presztízsveszteség is jelentkezik.
• kellő és hatásos PR munka hiányában nem sikerül széles körű lakossági és vállalkozói támogatottságot szerezni a történelmileg szkeptikus és borúlátó nemzetben 
• bizonyos fejlemények kedvezőtlen alakulása esetén társadalmi feszültségek alakulhatnak ki.
• az olimpiai építkezések, majd az olimpiai rendezvények a főváros megszokott életében (közlekedés stb.) zavarokat okozhatnak.


2. A Budapesti Olimpia gazdasági és politikai realitása

2.1. OLIMPIA TÖRVÉNY

A BOM kezdeményezte és finanszírozza a 2011-es pályázatot előkészítő Olimpia Törvény összeállítását, valamint a lehetséges olimpiai helyszínek kijelölését azzal a céllal, hogy a Parlament ötpárti jóváhagyással léptesse azt életbe.

A Fővárosi Közgyűlés korábbi, 2007. június 28-i határozatában kifejezte, hogy aktívan részt kíván venni a BOM által javasolt Olimpia Törvény kidolgozásában. Ennek keretében egyeztetésekre került sor Budapest Főváros Önkormányzata, a Főépítészi Iroda, a szakmailag kompetens ágazati ügyosztályok és a BOM egyesület, illetve szakmai partnere, a Siegler Ügyvédi Iroda (Weil, Gotshal & Manges LLP) között.

2008. december 18-án több mint fél éves előkészítő munkát követően a Fővárosi Közgyűlés döntést hozott az Olimpiai törvényről és a lehetséges olimpiai helyszínekről.

Az Olimpia Törvény tervezete jelen formájában a Pályázat Előkészítő Bizottság létrehozásáról és egy cselekvési terv meghatározásáról rendelkezik.

Pályázat Előkészítő Bizottság (PEB) 
A bizottság igazgatóságának tagjai a PEB választott elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Főváros és a kormány által kijelölt tagok, továbbá a Parlament által megválasztott személyek. A Pályázat Előkészítő Bizottság joga és kötelezettsége Budapest felkészülésének elősegítése a Játékok megrendezésére való jelentkezésre és pályázásra, ideértve a pályázáshoz szükséges források előteremtését is. A Pályázat Előkészítő Bizottság készíti előterjesztést a Játékok magyarországi megrendezésének megvalósíthatóságáról annak érdekében, hogy a Kormány és az érintett települési önkormányzatok, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság megalapozott döntést hozhassanak Budapestnek a Játékokra való pályázása kérdésében. 
 
Cselekvési terv
A legfontosabb feladatok a játékok helyszíneinek meghatározása; az állami és a helyi önkormányzati tulajdonban lévő helyszínek esetében változtatási, telekalakítási, építési tilalom megállapítása, illetve a magántulajdonban lévő helyszínekre az állam elővásárlási jogának biztosítása. A törvénytervezet megállapításai közt szerepel, hogy a "Budapest 2020" ügyekben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 
A tervezet tartalmazza továbbá néhány meglévő jogszabály módosítását is. Így a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény olyanképpen módosul, hogy a Pályázat Előkészítő Bizottságot a kedvezményezettek közé sorolja.
Amennyiben Budapest 2011-ben jelentkezik a Játékok rendezésére, akkor a Pályázat Előkészítő Bizottság munkáját Pályázati Bizottságként folytatja, és készíti el az olimpiai pályázatot. Amennyiben 2011-ben Budapest nem indul a Játékok megrendezési jogának megszerzéséért, akkor a Pályázat Előkészítő Bizottság megszűnik és az Olimpia Törvény hatályát veszti.

2.2 Helyszínek kiválasztása

A 2020-AS BUDAPESTI OLIMPIA NAGYPROJEKT LEHETSÉGES HELYSZÍNEI

A budapesti olimpia céljai és a városfejlesztési célok összhangban vannak
Az olimpia, mint szervező erő felgyorsíthatja azokat a fejlesztési folyamatokat, melyek a Főváros infrastrukturális lemaradásait célozzák megszűntetni. A helyszínek vizsgálatakor két szempontrendszer játszott meghatározó szerepet. Az olimpia szempontjából az, hogy a helyszínek jól szolgálják a Játékok megrendezhetőségét, és biztosítsák a problémamentes lebonyolítást. A későbbi utóhasznosítás és a hosszú távú területi fejlesztő hatás szempontjából pedig olyan helyszíneket találjanak, amelyek nem igényelnek később felesleges beruházásokat. Ahol a befektetett pénzeszköz nem csak a megtérülést, de a terület és a környék felértékelődését is eredményezi.

Középpontban a Duna menti fejlesztések
A mostani koncepció és a hozzá kapcsolódó helyszínek lehatárolási és fejlesztési javaslata a Duna menti olimpia jegyében a Világörökség Dunai szigetek menti Olimpiáját célozza meg oly módon, hogy a Hajógyári-szigettől a belvároson át a Csepel-sziget északi csúcsáig terjedően a Duna jelentse az egyes helyszínek és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások főbb tengelyét. A koncepció kitekint az átmeneti zóna hasznosítására is, így Zugló és Kőbánya közt további helyszínekkel bővülne a fővárosi fejlesztési paletta.

A pályázati anyagban vidéki helyszínek is bevonásra kerülnek. A labdarugó selejtezőknek Debrecen, Győr, Székesfehérvár és Szeged, a lovaglás és az íjászat versenyeinek Gödöllő, a vitorlás versenyeknek Balatonfüred adhatna otthont.

2.3 Politikai és társadalmi akarat

2.3.1 A döntéshozók állásfoglalása

A magyar olimpia előkészítési és lebonyolítási időszaka -a jelenlegi ciklust is figyelembe véve- legkevesebb négy parlamenti ciklust ível át, ezért valamennyi parlamenti párt egyetértése már a kezdet-kezdetén elkerülhetetlen. A kezdetektől való egyetértés igénye vonatkozik Budapest Önkormányzatára is.

A korábbi kezdeményezések keretében a kormány 2001 júliusában döntést hozott a nyári Olimpiai Játékok 2012. évi megrendezését illetően. A kormányhatározat rendelkezett a közvetlen teendőkről (megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése, előkészítő bizottság létrehozása). A Fővárosi Közgyűlés 2001. augusztusi ülésén a kormány kezdeményezésével kapcsolatban több pontból álló határozatban foglalt állást. Ennek lényege: támogatja a kormány elképzelését, egyrészt, ha megalapozott pályázat nyújtható be, amely nem jár presztízsvesztés kockázatával; másrészt, ha a pályázat benyújtásához országgyűlési szintű döntésekkel alátámasztott, megfelelő szerződéses garanciák biztosítják a főváros és térsége számára a szükséges fejlesztésekhez elengedhetetlen, megfelelő időben és mértékben történő állami forrásokat.

Jánosi György ifjúsági és sportminiszter 2003. április 29.-én az Országházban kijelentette, hogy szeretné, ha Magyarország belátható időn belül rendezhetne olimpiát, de a 2012-es évet nem tartja reálisnak. Később szólt arról is, a kormány döntése értelmében tárcaközi koordinációs bizottságot állítanak fel azzal a céllal, hogy megvizsgálják: 2012 után mikor válhat alkalmassá az ország és a főváros egy olimpia megrendezésére úgy, hogy az ne hárítson aránytalan és elviselhetetlen terheket az emberekre, illetve a költségvetésre.

Az eddig ismert politikai akaratok tehát inkább pozitívak, de több helyen szerepük van a fenntartásoknak is. Következő lépésként szükséges ezért egy egyértelmű közös platform kialakítása és megjelenítése valamennyi parlamenti párt és az érintettek -kormány, főváros, Magyar Olimpiai Bizottság - bevonásával még a 2010. évi parlamenti választások előtt. Ennek megteremtése a Mozgalom egyik fő feladata. Ezt követően magyar olimpia kérdésének mindvégig a választási vitatémák körén kívül kell maradnia. Az olimpia nem lehet kampányeszköz, egyetlen politikai erő ügye, csak közös kezdeményezés.


2.3.2 A közvélemény állásfoglalása

A közvélemény támogatása elsőrendű fontosságú mind magyar döntéshozók lépései során, mind a NOB döntési szempontjainál. A közvéleménnyel való kapcsolat korai és folyamatos kezelése elengedhetetlen. Már az első lépés is a közvélemény tájékoztatása kell, hogy legyen a kezdeményezők részéről. Ennek során teljességében be kell mutatni azokat a kihatásokat, amelyeket az olimpia megrendezése jelent, hogy a közvélemény valamennyi lényeges információ birtokában alakíthassa ki álláspontját és sorakozzon fel a magyar olimpia gondolata mögé.

Az angol közvélemény közel 70 %-a támogatja a londoni olimpia gondolatát, mintegy 20 % semleges, 12 % ellenzi. A 70 % egy minimálisnak mondható támogatási arány (a kandidáló városok közül Moszkva 77 %, Párizs 85 %, Madrid 91 % társadalmi támogatást tudhatott maga mögött - forrás: NOB), de a budapesti olimpia gondolatának támogatottsága ettől még elmarad. A Gallup Intézet 2002. februárjában 66%-ot mért, de az azt követő politikai viták hatására ez a támogatottság érezhetően csökkent. Kellő körültekintéssel végzett munkával a szükséges támogatás reálisan mérlegelve ismét elérhető. Korábbi tapasztalatok arra utalnak, hogy a magyar közvélemény meggyőzését döntő mértékben segíti az a tény, ha a kezdeményezés a civil szférából indul.

A BOM eddigi munkájának köszönhetően az elmúlt három év során 15 alapító vállalat, 100 közismert alapító magánszemély, 8 arany, 7 ezüst, 5 bronz fokozatú támogató, 6 szakmai támogató, 50 médiatámogató, 25 egyéb sport és civil valamint 34 000 pártoló tag csatlakozott a szervezethez. A mozgalom megbízásából készített legutóbbi közvélemény-kutatás szerint (2007. február) a magyar lakosság 77 százaléka támogatja a 2020-as olimpiai pályázatot.


2.3.3 A magánszektor (versenyszféra) állásfoglalása

A magyar olimpia megszervezésében szerepet kell, hogy kapjon a magántőke is. 20 évvel a rendszerváltás után a magyar gazdaság motorját a versenyszféra jelenti. A magánszektor dinamikus fejlődéssel ma már túlnőtte a nemzeti kereteket és egyes ágazatokban már multinacionális jelleget öltött. Kialakult egy befolyásos menedzser réteg, amely nemzetközi dimenziókban gondolkozik, és pontos képe van arról, hogy terjeszkedési szándékainak egy magyar olimpia milyen előnyöket jelent. Nagyon valószínű, hogy éppen ezért az olimpia megvalósítása során is kész áldozatokat hozni illetve befolyását az olimpia érdekében felhasználni. A Budapesti Olimpia Mozgalom teret ad az olimpiai iránt érdeklődő és abban érdekelt üzletemberek részére is.


3. Esélyek az olimpia elnyerésére

3.1 A menedzselés kérdése

Abban, hogy a 2012. évi Olimpiai Játékok rendezésének elnyeréséért folytatott kiélezett versenyben London győzött, döntő szerepe volt a kiváló menedzselésének. A jelölt városok felkészültségét értékelő illetékes NOB bizottság tagjait londoni látogatásukkor Erzsébet királyné látta vendégül ebédre, a szingapúri döntéskor Blair angol miniszterelnök két napot töltött a helyszínen és a döntést hozó NOB tagok jelentős hányadával személyes megbeszéléseket folytatott. De ezek már csak az utolsó simítások voltak. London általános vélemény szerint azért nyert, mert a kétszeres olimpiai bajnok Coe lett a londoni pályázati bizottság elnöke. Coe személyében egy ismert és elismert személyiség került a mozgalom élére, aki kiváló szervezési készségekkel is rendelkezett és széles kapcsolatait diplomatikusan felhasználva vitte győzelemre London ügyét az esélyesebbnek tartott Párizzsal szemben. Budapest nehezebb helyzetben lesz, amikor a pályázatához frontembert keres. Nemzetközileg ismert és elismert, nyelveket beszélő, kapcsolatokkal és szervezőkészséggel rendelkező személy kiválasztása - aki mögé a magyar társadalom is fenntartás nélkül csatlakozni tud - London példája alapján a magyar olimpia sikerét is döntően befolyásolja. Kell egy csapat is: a rendelkezésre álló rövid idő alatt tudatosan kell törekedni arra, hogy legyenek nemzetközi szinten tárgyalóképes, kapcsolatot építő és az olimpiai feladatra készülő szakembereink is, akik a frontember munkáját alátámasztják.

 

3.2 A NOB várható állásfoglalása

Magyarország NOB alapító volt 1894-ben, 1896 óta állandó résztvevője a Játékoknak. 160 aranyérmével az olimpiai család megbecsült tagja, ennek ellenére - az olimpiai éremtáblázat első tíz helyezettje közül egyedüliként - még soha nem rendezett olimpiát; bár többször is közel állt hozzá. Az első újkori olimpia idején, 1896-ban - 2004-hez hasonlóan - olyan hírek érkeztek a görög fővárosból, hogy nem készülnek el időben, Magyarország ezért felajánlotta, hogy megrendezi az olimpiát. Báró Coubertin komolyan meg is vizsgálta a lehetőséget, ám Athén végül vállalta a feladatot. Jelentkeztük az 1916-os olimpiára, amely elmaradt. Az 1920-as olimpiát, mint az első világháborúban vesztes állam nem kaphattuk meg. Mára feledésbe merült, hogy pályáztunk az 1936-os és 1944-es olimpiára is, ez utóbbi a háború miatt elmaradt. Az 1960-as olimpiára szintén pályáztunk, de csak negyedik helyen futottunk be.

A Mozgalom meggyőződése, hogy 21. század első negyedének végére Magyarország képes lenne olimpiát rendezni, esélyünk is van az első közép-európai nyári Olimpiai Játékok elnyerésére. Jacques Rogge legutóbbi budapesti látogatásán megerősítette ezt a véleményt. "Maguk, magyarok is tökéletesen meg tudnának szervezni egy olimpiát. Nyugodtan pályázzanak, és ne feledjék, a végül nem befutó pályázatokkal is nyerhet a kandidáló város és ország."

A PwC elemzése szerint is Budapestnek komoly esélye van arra, hogy átjusson az első fázison, és mint jelölt város folytassa tovább a küzdelmet. A Budapest minden tekintetben egy ideális város a rendezésre. Külön ki kell emelni a Duna szerepét, de nem csak a város életében. A Duna, mint országokat átszelő folyó, amely fővárosokat köt össze, az olimpia mottója is lehetne: A Dunai Olimpia. Ki kell használni a főváros gyönyörű fekvését, és a sporthelyszíneket, az olimpiai falut és médiafalut maximálisan ebbe a közegbe ágyazni. Budapestnek ez a helyzeti előnye jól kihasználva ellensúlyozhatja a pályázat esetleges gyengébb pontjait. Hangsúlyozni kell, hogy a budapesti olimpia egyúttal a régió olimpiája is! Nevezetesen annak kisugárzása Közép-Európára megkérdőjelezhetetlen. Földrajzi elhelyezkedésünk, kapcsolatunk a régióval, regionális központ aspirációink mind ez irányba mutatnak.

Esélyeinket növeli a NOB fontos irányelve, hogy kordában kell tartani az olimpia méretét és költségeit, mert a rendezés nem lehet a legnagyobb és leggazdagabb városok kiváltsága. Ezen belül előbb-utóbb a közép-kelet-európai régiónak kell sorra kerülnie. Jó volna, ha a térségben mi lennénk az elsők, mert ha nem így alakul, az komoly versenyhátrányba hozna bennünket. Prága a régióból elsőként benyújtotta pályázatát a 2016-os olimpiai játékokra, és 2020-ban ismét pályázni fog, akkorra Varsó jelentkezése sem lenne meglepetés.*

A tényleges felkészülést a 2020-as versenyre a 2010. évi választások után sürgősen meg kell kezdeni. A 2020-as pályázatot ugyanis már 2011-ben elbírálják. Párizs szingapúri példája mutatja, hogy a legjobb pályázattal sem lehet biztosra menni. Így ezért az sem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy a 2020 vagy 2024. évi Olimpiai Játékok rendezési jogát Budapest kapja meg. Csak azt lehet kijelenteni, hogy az esélyünk már ekkor reális, és ha még sem sikerülne, pályázatunk még esélyesebb lesz egy későbbi időpontban. Nem szabad kudarcként felfogni, ha elsőre nem nyerünk: tanulnunk kell, és másodszorra győzni.


4. A Mozgalom szerepe

A Budapesti Olimpia Mozgalom megszervezését az olimpiai eszme iránt közismerten elkötelezett Szalay-Berzeviczy Attila vállalta magára. Szalay-Berzeviczy Attila a Budapesti Értéktőzsde elnöke, egykori öttusázó, a Magyar Vívószövetség alelnöke, a Magyar Öttusa Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagja, a MOB tagja (és egyben az idén októberben 110 éves Magyar Olimpiai Bizottság alapító elnökének, Dr. Berzeviczy Albertnek az ükunokája): "Négy nyári olimpián vettem eddig részt eddig. Athén meggyőzött arról, hogy egy kis ország is képes lehet otthont adni egy ilyen jelentőségű eseménynek is. Görögország gazdasági mutatói semmivel sem voltak jobbak 1998-ban, mint a mieink ma, mégis meg tudott rendezni egy csodálatos olimpiát 8 év felkészüléssel. Nekünk legkevesebb 11 évünk van."

„A kormány foglalkozzon az államháztartás rendbetételével, a gazdaság növekedési ütemének felpörgetésével; a főváros folytassa az útfelújításokat és a tömegközlekedés fejlesztését, a MOB-nak azon kell ügyködnie, hogy az athéni szégyenfoltot – a magyar atléták dopping-botrányai miatt – lemossa; mi, civilek pedig megkeressük azokat a befolyással bíró embereket, akik érdekeltek lehetnek az ügyben. Végül ezeket lehet majd összekapcsolni.” (Szalay-Berzeviczy Attila)

Ebben a kérdésben nagyon fontos, hogy lakossági, szakmai, közigazgatási és politikai egyetértés jöjjön létre, mert csak így válhat az olimpia témája realitássá. De a legfontosabb, hogy a civil kezdeményezők között a legkülönbözőbb foglalkozású, pártállású, világlátású emberek képviseltessék magukat, hiszen az olimpiához mindenki támogatása kell. Ez valóban nemzeti ügy. A BOM Egyesület olyan természetes és jogi személyek részvételével létrejött, hangsúlyozottan politikamentes szervezet, amelynek célja a budapesti olimpia eszméjének meghirdetése, a társadalom és döntéshozók általi elfogadtatása; valamint a mozgósítás és részvétel a megvalósítás folyamatában. A Mozgalom tagjai tevékenységüket társadalmi munkában, az olimpiai szellem önkénteseiként végzik.

A Mozgalom 2005. november végén lépett a nyilvánosság elé.

 

Támogatóink