Alapszabályzat

Közhasznúsági jelentés 2010

http://www.flowpr.hu/bom/2010/BOM_2010_eredmeny.pdf

http://www.flowpr.hu/bom/2010/BOM_2010_kiegmelleklet.pdf

http://www.flowpr.hu/bom/2010/BOM_2010_kozhasznu.pdf

http://www.flowpr.hu/bom/2010/BOM_2010_merleg.pdf

 

Preambulum 

amelyet, az Alapító tagok, élve a Magyar Köztársaság Alkotmányában alapvető jogként rögzített egyesülési szabadságukkal, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. Törvényben foglaltak, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján a 2006. március 3.-én megtartott Alakuló Közgyűlésen az alábbiak szerint fogadtak el:

 

I. Általános rendelkezések

Az Egyesület neve:   Budapesti Olimpia Mozgalom

Az Egyesület formája:   közhasznú egyesület

Az Egyesület székhelye:   1122 Budapest, Városmajor u.44.

A BOM Egyesület adószáma: 18257812-2-43

Az Egyesület működése kiterjed az ország egész területére.

Az Egyesület olyan önkéntese alapon létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező társadalmi szervezet, amely a lentebb meghatározott célok megvalósítására alakult és tagjainak tevékenységét ezen célok elérése érdekében szervezi.

Az Egyesület kiadásait elsősorban tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület tagságán kívül mások részére is lehetővé teszi, hogy közhasznú szolgáltatásaiból részesüljön. Az Egyesület az általa nyújtott közhasznú szolgáltatásokat és támogatási lehetőségeket az interneten keresztül, az Egyesület honlapján közzéteszi

Az Egyesület vállalkozó tevékenységet csak és kizárólag közhasznú céljainak minél teljesebb megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért nyereséget az Egyesület tagjai között nem osztja fel, azt teljes egészében a lentebb megjelölt közhasznú tevékenységére fordítja.

 

II. Az Egyesület célja, feladata

A Budapesti Olimpia Mozgalom azokat a civil erőket fogja össze, akiknek meggyőződése, hogy a 21. század első negyedének végére Magyarországon a nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok - egy civil kezdeményezés alapján létrejött, valós nemzeti egység alapján és a döntéshozók pozitív részvételével - megrendezhetőek, és Budapestnek a lehetséges első nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok (2016) megrendezésére pályáznia kell. Az Egyesület tagjainak meggyőződése, hogy az olimpia megrendezése a főváros és az ország érdekeit szolgálja, és messze ható pozitív kihatással lesz további fejlődésünkre. Az olimpia, mint a magyar szellem, gazdaság és sport grandiózus vállalkozása példát mutat az új generációknak és a nemzetközi figyelem középpontjába állítja az országot.

A Budapesti Olimpia Mozgalom olyan politikamentes szervezet, amelynek célja a budapesti olimpia eszméjének meghirdetése, a társadalom és döntéshozók általi elfogadtatása; valamint a mozgósítás és részvétel a megvalósítás folyamatában.

A Budapesti Olimpia Mozgalom fő céljai közé tartozik különösen:
· megvalósíthatósági tanulmány bemutatása a magyar olimpiai műszaki és gazdasági feltételeiről,
· a szükséges politikai akarat megteremtése; közös platform kialakítása és megjelenítése az olimpiai elkötelezettség tekintetében valamennyi parlamenti párt és az érintettek -kormány, főváros, Magyar Olimpiai Bizottság és Magyar Paralimpiai Bizottság - bevonásával,
· népszerűsítési kampány megszervezése országos viszonylatban, kulturális és sport rendezvények, ifjúsági vetélkedők keretében, a magyar olimpia közvélemény általi támogatottságának biztosítása céljából,
· ösztönző részvétel az előkészületek törvényi hátterének biztosításában: olimpiai törvény megalkotása, Budapest Önkormányzatának határozata az olimpia megrendezéséről, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság egyetértő állásfoglalása,
· aktív részvétel az olimpiai pályázat elkészítésében,
· tömegek mozgósítása, önkéntesek szervezése a budapesti olimpia megvalósításának folyamatában,

Az Egyesület a közhasznú szervezet követelményei szerint végzi tevékenységét arra tekintettel, hogy céljai és feladatai az 1997. évi CLVI. Törvény 26 § -ának c.) 5., 10., 14 és 19. alpontja szerinti alábbi közhasznú tevékenységek:

5. kulturális tevékenység,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet
14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.
19. Euroatlanti integráció elősegítése

 

III. Az Egyesület tagsága

Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.

Az Egyesület nyitott, rendes tagja lehet minden olyan belföldi és külföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

Az Egyesület tagjai az első évben évi 3.000 Ft (természetes személy) illetve 10.000 Ft (jogi személy, jogi személy nélküli gazdasági társaság) mértékű tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegének ezt követően történő esetleges felemelése vagy csökkentése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

A tagsági viszony létesítését kérő tag az egyesület elnökéhez köteles a belépési nyilatkozatát eljuttatni. Új rendes tag mindenkor 3 rendes tag írásbeli ajánlásával vehető fel és a tényt az éves közgyűlés jegyzőkönyvében szerepeltetni kell. A rendes tag felvételéről - 3 rendes tag írásbeli ajánlásának birtokában- első fokon az Egyesület Elnöksége többségi szavazat alapján dönt, mely döntés ellen a Közgyűlésnél lehet jogorvoslattal élni. A tagok nyilvántartásáért a Főtitkár a felelős.

Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a magyar és külföldi állampolgárok, továbbá jogi személyek, és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, melyek elfogadják az Egyesület Alapszabályát, valamint erkölcsi és/vagy anyagi támogatással vagy szolgáltatással elősegítik az Egyesület célkitűzéseinek elérését, megvalósítását, de rendes tagok nem kívánnak lenni. A pártoló tagok tagdíjat nem fizetnek, hozzájárulásuk mértékét és módját felvételükkor az Egyesülettel kötött megállapodás szabályozza. A pártoló tagok a Közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkeznek.

 

IV. A tagsági viszony keletkezése

· az Egyesület alapításával,
· belépéssel,
· más szervezettel történő egyesüléssel,
· pártolói tevékenységgel.

 

V. Tagsági viszony megszűnik

· kilépéssel,
· kizárással (kizárható az Egyesület azon tagja, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A kizárás az Elnökség -illetve fellebbviteli hatáskörben a Közgyűlés- hatáskörébe tartozik),
· a tag törlésével (törölni kell azt a tagot, aki fizetési vagy szolgáltatási kötelezettségét az esedékességtől számított 6 hónapon belül felszólítás ellenére sem teljesíti),
· a tag halálával, jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
· az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével történik.

A tag kilépési szándékát az Elnök felé bármikor bejelentheti. Ezen szándékát írásban köteles eljuttatni az Elnökhöz, aki haladéktalanul gondoskodik a kilépő taggal történő elszámolás lebonyolításáról. Az Elnök a kilépésről és – szükség szerint – annak körülményeiről a soron következő közgyűlésen tájékoztatja a tagságot. A tagsági viszony a kilépés bejelentésével szűnik meg. A kilépési szándékát közlő tag ezen nyilatkozatának megtételét követően tagsági jogait nem gyakorolhatja.

Azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének, az erre vonatkozó írásbeli felszólításban kitűzött határidő elteltével sem tesz eleget, az Egyesület törölheti tagjai közül. A tagdíj megfizetésére vonatkozó felszólításban a tagot figyelmeztetni kell arra, hogy a hátralék határidőre történő megfizetésének elmulasztása az egyesületi tagok névsorából való törlést eredményezheti. A tag törléséről az Elnökség határoz, a határozat ellen – kézhezvételtől számított 15 napon belül – a Közgyűléshez lehet fellebbezést benyújtani.

Azt a tagot, aki kötelezettségeit rendszeresen vagy tartósan nem teljesíti, illetve az Egyesület működését súlyosan gátolja, vagy célkitűzéseinek megvalósítását veszélyezteti, illetve egyébként olyan magatartást tanúsít, amely alapján az egyesületi tagságra nem érdemes, az Egyesület kizárhatja tagjai közül.

A kizárást bármely tag kezdeményezheti. A kizárással érintett tagot az eljárás megindításáról írásban kell értesíteni. A kizáró határozat meghozatala előtt a tag személyes meghallgatása az Elnökség számára kötelező. A tag kizárásáról – az elnökségi tagok kivételével - az egyesület Elnöksége dönt. Az Elnökség valamely tagjának kizárásáról a Közgyűlés dönt. A Közgyűlés határozatát a határozattal érintett személy a Fővárosi Bíróságnál a határozat meghozatalától számított 30 napon belül per indításával megtámadhatja. A kizáró határozatról az érintett tagot a határozat meghozatalát követő 15 napon belül kell értesíteni. Az Egyesület tagja a kizáró határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Közgyűléshez élhet fellebbezéssel. A kizáró határozat végrehajtására a fellebbezés halasztó hatállyal nem bír. A fellebbezés kapcsán az egyesület Elnöke a fellebbezés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a Közgyűlést összehívni. A fellebbezésről a közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel dönt. A Közgyűlés fellebbezést elbíráló döntését a tag a határozat meghozatalának napjától számított 30 napon belül keresettel támadhatja meg a Fővárosi Bíróság előtt. A tag kizárása tárgyában hozott minden határozatot külön írásba kell foglalni, indokolással és a jogorvoslati lehetőségekre történő kioktatással ellátni és az érintett részére az átvételt igazolható módon megküldeni, illetve átadni.

A tagsági viszony megszűnése esetén a tagot az Elnök a nyilvántartásból törölteti, és erről az Elnökséget tájékoztatja.

 

VI. Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei

A rendes tagok jogai:
· az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik,
· részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén,
· részt vehetnek az Egyesület elnökségi, valamint felügyelő-bizottsági tagjainak, elnökének megválasztásában,
· részt vehetnek a közgyűlési határozatok meghozatalában,
· tisztségre választhatók (feltéve, hogy magyar állampolgárok vagy olyan külföldi állampolgárok, akik a Magyar Köztársaság területén letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek és nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától),
· véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az Egyesületet érintő bármely kérdésben,
· részesülhetnek az egyesület nyújtotta kedvezményekben az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően.

A pártoló tagok jogai:
· részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén,
· véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az Egyesületet érintő bármely kérdésben.

Az Egyesületi tagok kötelezettségei:
· az alapszabály és az Egyesület határozatainak betartása,
· az Egyesületi vagyon megóvása,
· az Egyesület közös tevékenységében való aktív részvétel a vállalás szerint,
· a megállapított tagdíjak és támogatások fizetése, szolgáltatások teljesítése.

A jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagok a tagsági jogviszonyból fakadó jogaikat, illetőleg kötelezettségeiket a nyilvántartásukat vezető szervezetnél bejegyzett képviselőik útján gyakorolják, illetőleg teljesítik.

A tag az Egyesületnek okozott károkért a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint felelősséggel tartozik.  

 

VII. Az Egyesület szervezete

a) Közgyűlés
b) Elnökség
c) Felügyelő Bizottság

A Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, mely a tagok összességéből áll, és az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést - melynek minden ülése nyilvános - az Elnök hívja össze. A szavazati jogát minden tag személyesen illetve a jogi személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja.

A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer, az év május 31.-ig (rendes közgyűlés) össze kell hívni. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha azt a rendes tagok 1/3-a az Elnökségtől - az ok és cél megjelölésével - írásban kéri, illetve azt bármelyik tisztségviselő szükségesnek tartja vagy, ha azt a bíróság elrendeli. A Közgyűlés helyét és idejét, valamint a napirendi pontokat az összehívó állapítja meg. A közgyűlési meghívóban kell ismertetni a közgyűlés napirendjét. A meghívót a Közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal el kell jutatni a rendes és pártoló tagok részére, és közzé kell tenni az Interneten, az Egyesület honlapján.

A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint a fele – azaz a rendes tagok 50%-a + egy fő – jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, megismételt közgyűlést kell tartani, mely az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, és erről a tagokat már az eredeti közgyűlés meghívójában tájékoztatni kell. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 24 órán túli, de 30 napon belüli időpontra kell összehívni, mely időpontot az eredeti közgyűlés meghívójában kell megjelölni. A megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

A Közgyűlés tagjai sorából levezető elnököt (amennyiben az egyesület Elnöke akadályozva van), jegyzőkönyvvezetőt (amennyiben az egyesület Főtitkára akadályozva van) és két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ. A Közgyűlés határozatait jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással - ha az Alapszabály másként nem rendelkezik - egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados többség szükséges:
· az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondásához,
· az Alapszabály elfogadásához, módosításához,
· az Elnök megválasztásához, visszahívásához.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
· az Egyesület megalakulásának kimondása,
· az Egyesület alapszabályának megállapítása és módosítása,
· az Egyesület feloszlásának, valamint más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása,
· az Egyesület vezető szerveinek (tisztségviselők), így az Elnök, az Alelnök az elnökségi tagok, Főtitkár, valamint a felügyelő bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása, 
· az Elnökség éves beszámolójának, közhasznúsági jelentésének elfogadása,
· az Elnökség által megállapított költségvetés jóváhagyása,
· az Elnökség határozatainak felülvizsgálata,
· a közhasznúsági jelentést is magában foglaló éves beszámoló elfogadása,
· a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, díjazásának megállapítása, 
· az Alapszabályban megállapított tagdíj összegének megváltoztatása
· a tagfelvételi kérelem elutasítását, a tag törlését vagy kizárását kimondó elnökségi határozat elleni jogorvoslat elbírálása.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az éves rendes közgyűlésen meg kell tárgyalni az egyesület éves pénzügyi tervét valamint az előző évi pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint elkészített, a közhasznúsági jelentést is magában foglaló éves beszámolót. Az éves beszámoló tárgyában a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

A Közgyűlés a tagokra kötelező hatályú döntését határozatba foglalja.

A Közgyűlés megsemmisítheti vagy megváltoztathatja az Elnökség határozatát. Az Elnökség határozatának érdeksérelemre való hivatkozással történő megsemmisítését vagy megváltoztatását bármely egyesületi tag kezdeményezheti a döntés tudomására jutásától számított 15 napon belül. Az ilyen tárgyú kezdeményezést az Elnök részére kell ajánlott küldeményként megküldeni, aki annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles intézkedni az indítványt elbíráló rendkívüli közgyűlés összehívása felől. A rendkívüli közgyűlést a kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

A Tisztségviselők

A Közgyűlés a tisztségviselőket (Elnök, Alelnök, elnökség tagok, Főtitkár, Felügyelő Bizottság tagjai), 2 évre nyílt szavazással választja.

Tisztségviselővé csak az a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon letelepedett vagy bevándorlási, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár választható, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

A tisztségviselő megbízása megszűnik:
· elhalálozással,
· lemondással,
· visszahívással
· a tagsági jogviszony megszűnésével.

A tisztségviselő visszahívására az egyesület közgyűlése jogosult egyszerű szavazattöbbséggel meghozott döntéssel (kivéve az Elnök személyét, mellyel kapcsolatban kétharmados többségű döntés szükséges). A visszahívásról rendelkező határozatot a jegyzőkönyvbe foglaláson túl külön is írásba kell foglalni, indokolással ellátni és az érintett részére az átvételt igazolható módon a határozat meghozatalától számított 8 napon belül kézbesíteni. A döntéssel szemben jogorvoslatnak van helye (a döntés a Fővárosi Bíróság előtt keresettel támadható meg a meghozatalától számított 30 napon belül), az érintettet a határozatban erre külön figyelmeztetni kell.

A tisztségviselő visszahívására az alábbi esetekben kerülhet sor:
 - a tisztségviselő a feladatát tartósan, saját hibájából nem látja el;
 - a tisztségviselő betegségénél, egészségi állapotánál fogva alkalmatlanná válik a feladatai ellátására;
- a tisztségviselőt szándékos bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélték;
- a tisztségviselőt végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélték;
- a tisztségviselőt a közügyek gyakorlásától eltiltották;

Az Elnökség

Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség, amely 5 tagból áll. Tagjai az Elnök, az Alelnök és a 3 elnökségi tag.

Az Egyesületet az Elnök képviseli harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóságok előtt. Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott egyesületi név alá az Elnök írja alá nevét. A bankszámla feletti rendelkezési jogot az Elnök, Alelnök és a Főtitkár közül kettő együttesen gyakorolja.

Az Elnökség tagjai munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik. A Közgyűlés az Elnökséget 2 éves időtartamra választja. A két választás között megüresedő helyet pótválasztással kell betölteni.

Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja egyszerű szótöbbséggel. Az Elnökségen belüli munkamegosztásról az Elnök javaslatára az Elnökség dönt.

Elnökség dönt - a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével - a két közgyűlés között az Egyesületet érintő minden kérdésben. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

Az Elnökség szükséghez képest - de legalább negyedévente egyszer - tart ülést, melyet az Elnök írásban hív össze az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal, a napirend egyidejű közlésével. Az Elnökség akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve, ha a tagok az Alapszabályban minősített többséget írnak elő. Az Elnökség ülései nyilvánosak, ügyrendjét egyebekben maga határozza meg. Ha az Elnökség nem volt határozatképes, a megismételt elnökségi ülést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - ülés időpontját követően 3 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti elnökségi ülés meghívójában is megjelölhető. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, illetve egy, hitelesítőnek megválasztott elnökségi tag ír alá.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Minden évben, a rendes közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni az eltelt év munkájáról.

Az Elnökség további feladatai:
· a közgyűlések között irányítja az Egyesület munkáját, operatív tevékenységét,
· a Közgyűlés összehívásának elhatározása, előkészítése, összehívása,
· az éves program, munka és ülésterv elkészítése,
· az Egyesület költségvetésének megállapítása és jóváhagyás végett a Közgyűlés elé terjesztése,
· az Egyesület eredményes működéséhez a feltételek megteremtése,
· közgyűlési határozat esetén az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapítása,
· döntés rendes tagok felvételéről,
· a közhasznúsági jelentést is tartalmazó éves beszámoló elkészítése
· elsőfokú döntés meghozatala tagkizárás kérdésében,
· dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket a Közgyűlés nem von a saját hatáskörébe.

Az egyesület az éves beszámolója jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít, amely tartalmazza 
- a számviteli beszámolót,
- a költségvetési támogatás felhasználását,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót,

A közhasznúsági jelentést a közgyűlés fogadja el, abba bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

Az Elnök

Az Elnök feladatai:
· összehívja a Közgyűlést, az elnökségi ülést, azokon, mint levezető elnök közreműködik,
· vezeti és szervezi az Elnökség munkáját,
· képviseli az Egyesületet harmadik fél előtt,
· irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását,
· intézkedik és dönt a Közgyűlés vagy az Elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben,
· őrködik az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működése felett,
· a közgyűlési és elnökségi határozatokat nyilvántartja,
· munkáltatói jogokat gyakorol az Egyesület esetleges munkavállalói felett,
· rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett az Alelnökkel vagy a Főtitkárral együtt,
· dönt mindazokban a kérdésekben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály nem utal az Elnökség vagy a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Alelnök

Az Alelnök feladatai:
· Elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnöki hatáskörbe tartozó feladatokat,
· Az Egyesület nevében írásbeli kötelezettség vállalásra, bankszámla feletti rendelkezésre és utalványozásra az Elnökkel együttesen, az Elnök akadályoztatása esetén a bankszámla feletti rendelkezésre a Főtitkárral jogosult.

Elnökségi tagok

Az elnökségi tagok kötelesek mindenben segíteni az Elnök és az Alelnök munkáját, ellátni a Közgyűlés vagy az Elnökség által hatáskörükbe utalt feladatokat.

Főtitkár

A Főtitkár választott tisztségviselő, feladatát az elnökség által megállapított javadalmazás ellenében, megbízási jogviszonyban látja el. A Főtitkárt a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja. 
Az egyesület Főtitkára az Elnöknek és az Alelnöknek alárendelten az alábbi feladatokat látja el:
· meghívottként részt vesz az Elnökség ülésein, elkészíti annak jegyzőkönyvét,
· segíti az egyesület Elnökét és az Alelnökét feladataik ellátásában,
· előkészíti a Közgyűléseket,
· gondoskodik a Közgyűlés jegyzőkönyveinek elkészítéséről,
· vezeti, illetve karbantartja az Egyesület tagnyilvántartását,
· irányítja és ellátja az Egyesület adminisztratív teendőit,
· az Elnök külön megbízása alapján gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottaival szemben,
· ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

 

VIII. Felügyelő Bizottság

Az Egyesületnél- a közgyűlés által nyílt szavazással választott - négytagú (elnök, három tag) Felügyelő Bizottság működik, tagjainak mandátuma a megválasztástól számított két évre szól. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok és az alapszabály szerint végzi, ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységükért juttatásban nem részesülnek.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az Egyesület vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az  a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
· Összehívja az Egyesület közgyűlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba, illetve a Közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
· Köteles megvizsgálni a Közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
· Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés részére.
· Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását.
· Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
· Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
· Megvizsgálhatja, illetve betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.

A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy 
· az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé;
· a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Ha a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze Közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult. Haladéktalanul értesítenie kell a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

A Felügyelő Bizottság működése

A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából elnököt választ. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. Egyebekben az FB működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni.
A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
A Felügyelő Bizottság tagjai részt vehetnek a Közgyűlésen, illetve az Felügyelő Bizottság elnöke az Elnökség ülésein.
Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az egyesület Elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Közgyűlést. A Közgyűlés az új felügyelő-bizottsági tagokat többségi határozattal választja meg.

 

IX. Összeférhetetlenségi szabályok

Az egyesületben nem lehet vezető tisztségviselő, aki(t)

- bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
- aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, mely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
- aki a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást. Ez a szabály az érintett személy hozzátartozójára is vonatkozik.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A felügyelő bizottsági tagok összeférhetetlenségére vonatkozó további speciális szabályokat az Alapszabály VIII. címe tartalmazza.

 

X. Nyilvántartási, irat-betekintési és nyilvánossági szabályok

· Az Elnök köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya. A döntést támogatók és ellenzők számaránya mellett, ha lehetséges a személyét is fel kell tüntetni. Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvét aláírja az Elnök és az Elnökség egy kijelölt tagja, Közgyűlés esetén a levezető elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe; a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.
· Az Elnök köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatokat a döntés meghozatalától számított 8 napon belül az ismert érintettekkel írásban közölni, továbbá az Interneten, az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozni.
· A társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratok a társaság székhelyén kerülnek elhelyezésre. Az iratokba bárki betekinthet. A betekintésre az egyesület székhelyén van lehetőség.  Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
· A mozgalom működésének módjáról, szolgáltatási igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. Az egyesület a közgyűlés által jóváhagyott, közhasznúsági jelentést is tartalmazó éves beszámolóját legkésőbb a tárgyévet követő év június 30. napjáig teszi közzé az Egyesület honlapján.

 

XI. Az Egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik és gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan végezhet. A mozgalom befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket és nyilvántartásokat kell vezetni és azokat az üzleti év végén lezárni. Az éves mérleg és vagyonkimutatás az Elnökség által készítendő éves beszámoló részét képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok saját vagyonukkal - a tagdíjfizetési kötelezettségen felül - az Egyesület tartozásaiért nem felelnek. 
Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve esetleges vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
Céltámogatások: az egyesület az államháztartási alrendszerektől – a normatív támogatásokat kivéve – csak írásba foglalt szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben szabályozni kell a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. 
Az Egyesület éves pénzügyi tervét a Közgyűlés hagyja jóvá, végrehajtását az Elnökség ellenőrzi.

Az Egyesület csak kiegészítő tevékenység keretében:
· szerezheti meg létesítmény tulajdonjogát,
· használhat, illetve működtethet létesítményt,
· folytathat tevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja  az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat,
· végezhet céljaival szorosan össze nem függő tevékenységet.

Az Egyesület bevételei lehetnek:
· a tagoktól, vagy más adományozótól tevékenységi céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; 
· a cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
· a szervezet eszközeinek esetleges befektetéséből származó bevétel;
· a tagdíj;
· egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
· az esetleges vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

Az Egyesület költségei lehetnek:
· a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
· az esetleges vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

 

XII. Az Egyesület felügyelete

Az egyesület felett az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet. Abban az esetben, ha az egyesület törvényes működése másképpen nem biztosítható, akkor az ügyész a bírósághoz fordulhat. Az ügyben az egyesület székhelye szerint illetékes megyei bíróság jár el.

A bíróság az ügyész keresete alapján
a) megsemmisítheti az egyesület törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el;
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az egyesület legfőbb szervét;
c) ha az egyesület működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;
d) feloszlatja az egyesületet, ha annak működése az Alkotmány 2. § (3) bekezdésébe ütközik, ha bűncselekményt, illetőleg bűncselekmény elkövetésére történő felhívást valósít meg, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár (1989. évi II. törvény 2. § (2);
e) megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az egyesülési jogról rendelkező 1989. évi II. törvény által megkívánt létszám alatt van (10 fő).

Az egyesületet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság veszi nyilvántartásba nemperes eljárás keretében. Ugyanezen bíróság határoz a közhasznúsági nyilvántartásbavételről, az átsorolásról, illetve törlésről, ugyancsak nemperes eljárás keretében. A közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a szervezet nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontjára vonatkozó adatokkal, melyek nyilvánosak

Az Egyesület mint közhasznú szervezet feletti adóellenőrzést a székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál kell benyújtani.

A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, illetőleg alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolását, ha a működése a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 4-5. §-ában foglalt feltételeknek nem felel meg.

Az ügyész a közhasznúsági nyilvántartásba vételre illetékes bíróságnál indítványozhatja a közhasznú jogállás törlését, illetőleg az alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolást, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása a törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás után sem változtat.

 

XIII. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha:
· feloszlását a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja,
· feloszlatását a felügyeletet ellátó szerv kezdeményezésére a bíróság kimondja,
· más egyesülettel egyesül,
· megszűnését a bíróság megállapítja.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról - a jogszabályok által előírt kereteken belül - a Közgyűlés rendelkezik. A megszűnés során ki kell elégíteni az esetleges hitelezői igényeket. A hitelezői igények kielégítését követően fennmaradt vagyon az Alapszabály II. címében megjelölt közhasznú célokra kell fordítani. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá, ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy a bíróság az Egyesület megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közcélra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

 

XIV. Záró rendelkezések

Az Alapszabályban és az Egyesület egyéb szabályzataiban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. Törvény, illetőleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény rendelkezései az irányadók.

 

Budapest, 2006. március 3.

 

Szalay-Berzeviczy Attila elnök s.k.

 

Fővárosi Önkormányzat határozata

budapestnev.jpg

 A Fővárosi Bíróság végzése

fbvegzes11.jpg

Támogatóink